Már öt éve működik a jégkármérséklő rendszer

A Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot fordítanak erre a megelőzés terén különösen fontos eljárásra, amellyel a jégesők előfordulása nem zárható ki teljesen, az viszont garantálható, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amilyenek a rendszer használata nélkül hullanának le. Erről lapunk érdeklődése nyomán Sövényházi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém vármegyei szervezetének elnöke tájékoztatta lapunkat. 

Mint mondta, a talajgenerátorok ezüst-jodid-tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégkármérséklő rendszer működését szakmailag az Országos Meteorológiai Szolgálat támogatja. A generátorokat 2022-ben az áprilisi, májusi, júniusi időszakban, jellemzően a Dunántúlon kellett bekapcsolni az esetenkénti heves zivatarok miatt. A nyári, szinte egész Európát sújtó, történelmi mértékű aszály idején, júliusban és augusztusban sokkal kevesebbszer, alapvetően főleg helyi jelleggel adódott jégveszély, így ritkábban volt szükség a generátorok bekapcsolására. Szeptemberben viszont a megszokottnál jóval nagyobb mennyiségű csapadék hullott az országban, és a zivataros időszakban 14 napon hívták segítségül a generátorokat. Ez azt jelenti, hogy  szeptemberben több mint 35 ezer órát működtek a berendezések. 2022-ben, a teljes védekezési időszakot tekintve, zivatarok szempontjából a Somogy vármegyei Kaposvári járás bizonyult a leghevesebbnek, és a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúhadházi járás volt a legkevésbé zivataros.