Bíróságok: szemléletbeni változásokat is hoz az új, eljárást szabályozó törvény

A korábbi, eljárást szabályozó törvény több ponton túlszabályozott volt, és lehetőséget adott a perelhúzásra a felesleges bizonyítási eljárásokkal. A döntéshozók azt várják az új törvénytől, hogy jelentősen felgyorsítja az eljárásokat, ami azért is lényeges, mert továbbra is fontos cél, hogy a büntetés kiszabása a bűnelkövetés után minél hamarabb megtörténjen – mondta Varga Gábor bíró.

Mi indokolta az új eljárási törvény megalkotását?

– A büntetőjogi reform a büntető törvénykönyv megalkotásával kezdődött, majd a büntetés-végrehajtási törvénnyel folytatódott. A folyamatot az új büntetőeljárási törvény (Be.) tetézi be. A korábbi törvényt 1998-ban hozták, azóta több száz ponton módosította a parlament. A most megfogalmazott igények már nem voltak beilleszthetők a törvénybe, ezért alkottak új Be.-t. A júliusban hatályba lépett törvény új intézményeket, alapelveket és szemléletet hoz a büntetőeljárásba, hogy még gyorsabb és hatékonyabb legyen az ítélkezés. A törvényhez számos igazságügy-miniszteri és egyéb rendelet kapcsolódott, melyek júniusban és július elején jelentek meg. A jogszabály részleteit ezek tartalmazzák.

Milyen hosszú idő alatt tudtak felkészülni az igazságszolgáltatásban dolgozók az új szabályozásra?

– A törvény elfogadását széles körű szakmai egyeztetés előzte meg, a jogszabály előkészítését munkabizottság végezte, amelyben bírák, ügyészek, védők is helyet kaptak. A törvényt az Igazságügyi Minisztérium készítette el. Az új Be. elfogadása és hatályba lépése között hosszú idő telt el, hogy megfelelően felkészülhessenek az igazságszolgáltatásban dolgozók. Az országgyűlés tavaly fogadta el a jogszabályt, az idén júliusban lépett hatályba. Az előzőnél részletesebb a mostani szabályozás, 608 helyett 879 paragrafust tartalmaz. A bíróságok nagy segítséget kaptak az Országos Bírósági Hivataltól (OBH) a felkészülésben. A Veszprémi Törvényszéken is munkacsoport alakult, valamint az OBH egyhetes képzést szervezett, ahol azokat a bírákat képezték ki, akik helyben megtartották a képzéseket. Veszprémben szakmai napoknak is témája volt az új Be., valamint más hivatásrendek képviselői, például az ügyvédi kamara, az ügyészség és a rend­őrség vezetői is részt vettek a helyi képzéseinken

Melyek a legfontosabb újítások?

– A legnagyobb változás, hogy minden eljárás előkészítő üléssel indul: az új törvény lehetőséget ad arra, hogy a vádlott és védője, valamint az ügyész egyezséget kössön. Ennek feltétele, hogy a vádlott beismerje a bűnösségét, és megállapodjanak egy olyan büntetésben, ami elfogadható a feleknek. Ha ezt a bíróság jóváhagyja, nem kell lefolytatni az eljárást. Eddig akkor is be kellett szerezni minden bizonyítékot, ha a vádlott beismerte tettét a bírósági eljárás előtt. A bírónak most azt kell vizsgálnia, hogy önszántából tett-e beismerő vallomást a vádlott. A változtatás előnye, hogy egy ilyen egyezséggel elkerülhető egy több évig tartó eljárás.

Szintén komoly változás, hogy nem kötelező megjelennie a vádlottnak a tárgyaláson, mert az távollétében is megtartható lesz. A Be. egy új kategóriát is létrehoz: a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények – ilyen például a piramisjáték szervezése – esetén három bíróból álló tanács ítélkezik, és az egyik bírónak polgári-gazdasági szakágban kell dolgoznia. Az eljárásokban korlátozódik az ülnökök részvétele is: csak katonai büntetőeljárásokban, valamint a fiatalkorúak elleni eljárásokban – amennyiben a nyolc évet eléri vagy meghaladja a büntetés felső értéke – vesznek részt a tárgyaláson. Ez a szabály az eljárások gyorsabb befejezését hozhatja magával: például a vörösiszapper elsőfokú eljárásában kétszer is előfordult, hogy ülnökváltás miatt meg kellett ismételni az eljárást, ami hónapokkal hosszabbította meg az eljárást.

Mennyiben alakulnak át a jogorvoslati eljárások?

– Az új Be. lehetőséget ad az ítélet elleni korlátozott fellebbezésre. A vádlott és védője dönthet úgy, hogy csak a büntetés mértéke ellen nyújtanak be fellebbezést. Ez azt is jelenti, hogy korlátozott felülbírálata lehet egy ítéletnek, amely csak arra vonatkozik, amit megfellebbeztek. A törvény a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos új szabályt is tartalmaz: az előzetes letartóztatás megnevezése letartóztatás lesz. A módosítás szemléletbeni változással is jár: ez a kényszerintézkezdési típus csak akkor jön szóba, ha más hatósági lépés nem alkalmas arra, hogy a szökés és az elrejtőzés veszélyét kiküszöböljék.

A sajtóban nagy visszhangot keltett, hogy ezentúl bírói végzés nélkül is lehallgathatja az állampolgárokat a hatóság. Erre valóban lehetőséget ad az új törvény?

– Nem, az új Be. nem veszélyezteti a polgárok biztonságát, nem ad lehetőséget an­tidemokratikus visszaélésre. A változás lényege abban áll, hogy míg korábban több ágazati törvény szabályozta ezt a kérdést, most minden ezzel kapcsolatos szabály a büntetőeljárási törvénybe került. Főszabály szerint továbbra is bírói engedélyhez kötött a lehallgatás alkalmazása.

Az új törvényt csak a júliustól indult ügyekben alkalmazzák a bíróságok?

– Nem, alapvetően a folyamatban lévő ügyekben is ezt kell már alkalmazni, azonban vannak olyan részletszabályok, amelyeket csak a július után kezdődő eljárásokban kell használni. Azokban az ügyekben, amelyeket július elseje előtt kitűztek, nem kell előkészítő ülést tartani.