Gyorsabb, hatékonyabb ítélkezést hoz az új polgári perrendtartás

Az új kódex egységes eljárási rendet vezet be. Ez azt jelenti, hogy míg az 1952. évi perrendtartás kis értékű pereket és kiemelt jelentőségű pereket különböztet meg, az új Pp. nem tartalmaz ilyen differenciálást.

Milyen munka előzte meg az új kódex elfogadását és milyen alapelvek mentén épül fel a törvény?

- A polgári perrendtartási kódex évente több mint kétszázezer polgári per szabályozásának kereteit adja és több mint egymillió nem peres eljárás alapját jelenti hazánkban – mondja Némethné Szent-Gály Edit, a Veszprémi Törvényszék elnöke. – A kódexet mintegy négyéves előkészítés után 2016-ban fogadta el az Országgyűlés. A 2018 januárjától hatályba lépő törvényt a jövő évben kezdődő polgári és munkaügyi perekben kell alkalmazni, a 2017. december 31-én folyamatban lévő pereket a korábbi eljárási kódex alapján folytatják le. Az új polgári perrendtartásról (rövidítve Pp. – a szerk.) szóló törvény egyszerre épül a hazai perjogi hagyományokra és az európai perjogi kódexekre, továbbá kifejezésre jutnak benne az alaptörvény igazságszolgáltatással és magánjogi jogviták rendezésével kapcsolatos tételei: a polgári igazságszolgáltatás időszerűsége, a jogviták észszerű időn belül történő elbírálása, a tisztességes eljárás követelménye vagy a bírósági út igénybevételének hatékony biztosítása. Az új kódex egységes eljárási rendet vezet be. Ez azt jelenti, hogy míg az 1952. évi perrendtartás kis értékű pereket és kiemelt jelentőségű pereket különböztet meg, az új Pp. nem tartalmaz ilyen differenciálást.

Mi a per menete, hogyan jutunk el a keresetlevéltől az ítéletig?

- A legnagyobb változást az jelenti, hogy az elsőfokú eljárás két részre különül el. A keresetlevél előterjesztése után az eljárás első szakaszában – ez a perfelvételi szak – kell mindkét félnek a keresete és védekezése körében valamennyi támadási és védekezési eszközét előadnia. Ezután az eljárás második szakaszában – az érdemi tárgyalási szakban – folytatja le a bíróság a jogvita eldöntéséhez szükséges bizonyítást. Ekkor már csak kivételes esetben lehet a keresetet vagy a védekezést megváltoztatni, új bizonyítékot benyújtani vagy bizonyítási indítványt tenni. Lényeges változás, hogy az alperesnek a védekezését nem szóban az első tárgyaláson kell előadnia, hanem előzetesen és írásban.

Mi a következményük a perfelvétel során történt mulasztásoknak?

- Szigorodnak az ezzel kapcsolatos szabályok. A felperes nem kérheti a perfelvételi tárgyalás távollétében való megtartását. Ha a perfelvételi tárgyaláson senki sem jelenik meg, vagy a megjelent fél nem kéri a megtartását, a bíróság az eljárást megszünteti. A bizonyítás szabályaiban fontos változás, hogy a törvény generálisan tiltja a titkos kép- és hangfelvétel felhasználását, ám kivételes esetekben a bíróság engedélyezheti azt.

Milyen új szabályok vonatkoznak a fellebbezési eljárásra?

- Az új Pp. a jogviták mielőbbi végleges eldöntését célozza. A fellebbezési eljárás új szabályai tisztázzák a másodfokú bíróság jogkörét. A változtatások célja, hogy másodfokon a per lehetőleg végleg befejeződjön: ne helyezzék hatályon kívül az ítéletet, és ne kerüljön újra az elsőfokú bírósághoz az ügy. A másodfokú bíróság alapvetően a fellebbezésben felhozott indokok alapján bírálja felül az elsőfokú döntést, ezért a jövőben pontosabban meg kell határozni a fellebbezés indokát is.

Milyen további változásokat hoz az új eljárásjogi törvény?

- Az első fokon törvényszéki hatáskörbe tartozó pereknél minden ügyben kötelezővé válik a jogi képviselet. A járásbírósági és munkaügyi perekben ez továbbra sem lesz kötelező, de fontos változás, hogy ha a fél mégis jogi képviselőt vesz igénybe, onnantól az kötelező számára (egy alkalommal azonban visszatérhet a személyes eljárásra). Szintén változás a korábbiakhoz képest, hogy a házassági bontóper és a házastársi vagyonközösség megszüntetése csak külön-külön perben lesz lehetséges. A törvény szabályozási megoldásai az ítélkezés kiszámíthatóságát kívánják előmozdítani, a bíróságnak pedig aktív szerepet szánnak a pervezetésben. Ez az aktív bírói szerep elsősorban a bíróság közrehatási tevékenységében nyilvánul meg.