A tulajdonosok kötelesek eltakarítani a havat az ingatlanjuk előtti járdán

Míg a helyi közutak és közterületek fenntartása az önkormányzatok feladata, addig a legtöbb helyen az önkormányzat előírhatja – és elő is írja -, hogy az adott településen vagy kerületben ingatlantulajdonnal rendelkező személyek kötelesek eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve kötelesek azt csúszásmentes állapotban tartani – számolt be a Pénzcentrum. A portál tájékoztatása szerint a fás növények védelméről szóló rendelet szerint tilos ott sózni, ahol ilyen növények találhatók.

A tiltás persze nem véletlenül született, a só ugyanis súlyosan károsítja környezetünket. Arról már nem is beszélve, hogy a só tönkreteszi a cipőt, károsítja az autók gumiját, az alvázát, a kerékpárgumit, idővel „felzabálja” az aszfaltot, a betont, és nem tesz jót a kutyák-macskák mancsának sem.

A ház körüli csúszásmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok és egyéb megoldások. A célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy a fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkőzúzalék.

Fontos tudni, hogy senki nem ülhet karba tett kézzel, az előírásoknak megfelelően ugyanis a hóeltakarításról és a biztonságos gyalogos forgalom biztosításáról a legtöbb esetben a tulajdonosnak kell gondoskodnia! Sőt, az előírás a tulajdonosok jogi felelősségét is magával vonja. Tehát abban az esetben, ha valaki az ingatlanunk előtti, veszélyessé vált járdán sérülést szenved, kötelesek vagyunk az „okozott” kárt megtéríteni.

Természetesen a társasházban élők sem bújhatnak ki a takarítási feladatok alól. Mivel a tulajdonosoknak kell gondoskodni a csúszásmentesítésről, egy társasház lakóit ugyanaz a felelősség terheli, mint egy családi ház tulajdonosát. Éppen ezért tévhit, hogy a közös képviselő feladata a hó eltakarítása, s a járdák biztonságossá tétele – hangsúlyozta a portál.

Radó István, a pápai közterület-felügyelet vezetője kifejtette, a településen az ingatlanok előtti közterületeken a hóeltakarítás, illetve a járdák síkosságmentesítése az ingatlan tulajdonosának, használójának kötelezettsége, melyet a környezet védelméről szóló önkormányzati rendelet szabályoz. Ennek elmulasztása természetes személynél kétszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében pedig kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki. Megjegyezte, a közterület-felügyelő helyszíni bírság kiszabására is jogosult ilyen esetben. A helyszíni bírság összege hetvenötezer forintig terjedhet. Bírság kiszabása azonban nem történt a jelenlegi téli időszakban, mivel a figyelmeztető felhívásra az előírt kötelezettségeket határidőre teljesítették az érintettek.

Radó István rámutatott, amennyiben pedig a járda síkosságmentesítésének hiánya balesetet okoz, a károsult kártérítésre jogosult. – A sóval történő síkosságmentesítés sajnos gyakran előfordul. A felügyelők ehelyett homokkal, fűrészporral, hamuval, műtrágyával történő síkosságmentesítést javasolnak az ingatlantulajdonosoknak – fejtette ki.

Hozzátette, a fásszárú növények védelméről szóló kormányrendelet szerint belterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – síkosságmentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fásszárú növény egészségét nem veszélyezteti. – A sóval történő síkosságmentesítés szankcionálására azonban nincs jogszabályi rendelkezés a szabálysértési törvény 2012. évi módosítását követően – mondta Radó István.