Hóvirágnézőben a Koloska-völgyben – 2005 óta védett, tilos szedni

– Találkozhatunk vele Veszprém környékén is, például Papodon, vagy a Csatár-hegyen, vagy a Márkó közelében található Malom-hegyen is – teszi hozzá Mészáros András, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őre, akit a közkedvelt tavaszi virágról kérdeztünk az egyik népszerű kirándulóhelyen, a Koloska-völgyben. Mint mondja, március első hetében, körülbelül egy hétig még találkozhatunk nyíló hóvirágokkal.

– Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribb enyhe telekre jellemző, hogy sokkal hamarabb megkezdődik a virágzás a kora tavaszi növényfajoknál. Egy az átlagosnál enyhébb tél esetén a megszokottnál jóval korábban nyíló növényfajoknál a virágzási idő nagyon elnyúlik. Míg az előző évszázadban az volt a jellemző, hogy márciusban virágzott a hóvirág és ez eltartott két hétig, addig napjainkban akár január végén-február elején elkezdődhet a virágzás, ám ez elhúzódhat akár egy teljes hónapig is. Ez összefügg azzal, hogy a téli időszakban még nem aktívak a megporzó méhfajok, így a megporzás hiányában tovább nyílnak korai vadvirágaink.

Mészáros András elmondta, a 2005 óta védett hóvirág szedésével kapcsolatban ma már nincs annyi feladatuk, mint közvetlenül a védetté nyilvánítást követő időszakban. – Ez akkoriban jelentett főleg problémát, mivel a növény védettségének ténye még nem került be annyira a köztudatba. Az őrszolgálat azonban inkább a tájékoztatásra helyezte a hangsúlyt, gyakrabban voltunk jelen az ismert lelőhelyeken, informáltuk a kirándulókat, így próbáltuk elejét venni a virágszedésnek. Ma már köztudott, hogy védett növény, tapasztalatunk szerint nem is jellemző a hóvirágszedés.

A természetvédelmi őr kiemeli, a hóvirág megközelítőleg májusra hozza meg a magját, és egy nagyon érdekes terjesztési mechanizmus révén szaporodik.

– Hangyakenyeres magjai vannak, ami azt jelenti, hogy a magon egy olyan függelék található, amit a hangyák megesznek, ám a magot nem fogyasztják el. A hangyák tehát magukkal viszik a bolyba a magot, melyről ott leszedik ezt a hangyakenyeret, felhasználják a lárvák etetésére, majd a magot mint felesleges maradékot lényegében kiszórják a hangyafészekből. A hóvirág magja így akár tíz métert is megtehet az anyanövénytől, ami jelentős távolsággá válhat a hosszú évezredek alatt.

A hóvirággal egy időben több védett virág is megjelenik a völgyekben, erdőkben, érdemes nyitott szemmel járni.– Itt, a Koloska-völgyben most virágzik például a kisvirágú hunyor, mely főként a Dunántúlra jellemző, vagy az ibolyakék virágzatú májvirág, mely nevét foltos, háromkaréjú leveleinek a májhoz való hasonlóságáról kapta. A sárga színű téltemető mostanra szinte lenyílott, de hamarosan megjelennek márciusi vadvirágaink; a leánykökörcsin, a fekete kökörcsin, a tavaszi hérics, a tavaszi csillagvirág, a kövér daravirág, a cseh tyúktaréj vagy a Kupi-erdőben a különösen ritka és értékes halvány sáfrány.