Az új pápai parancsnok felkészült a feladatra

Fontos feladatot örökölt: a régió legfejlettebb légikikötőjének irányítását, illetve további fejlesztését.

Magasy Zsolt tősgyökeres pápai, a Dunántúl Athénjaként is emlegetett városhoz köti a családja, a barátai, az ismerősei. 1984-ben fejezte be a középiskolát Győrben, sokáig villamosmérnöknek készült, azonban végzősként a honvédséget népszerűsítő katonákat sodort az útjába a sors, és a hatásukra a légierő felé vette az irányt. 1987-ben légiforgalmi irányítóként végzett, majd a pápai repülőtérre került.

– Pápai kötődésem révén nem volt kérdéses számomra, hogy a helyi katonai bázist választom szolgálatom helyszínéül, az első beosztásom légiforgalmi irányító volt. 2001-ig a repülésirányító toronyban dolgoztam, mígnem abban az évben a megszűnés szélére sodródott a reptér. Egy kis csapat maradhatott csak ott, a tornyot is bezárták, én pedig környezet-, munka- és tűzvédelmi tisztként szolgáltam tovább. Egy rendkívül nehéz időszak után 2005-ben ismét megkezdődtek a repülések a pápai légikikötőben, és visszakerültem az újranyitott toronyba, a hadműveleti központ parancsnoki beosztásába. 2008-ban az akkori bázisparancsnok, Domonkos Miklós ezredes felkért repülőtérparancsnok-helyettesnek, amit boldogan elvállaltam. Tíz évig szolgáltam parancsnokhelyettesként, így bátran mondhatom, felkészültem az MH Pápa Bázisrepülőtér vezetésére – fogalmazott Magasy Zsolt, aki egy esztendő boszniai külszolgálatot leszámítva teljes katonai pályafutása során a pápai reptéren, a pápai reptérért dolgozott.

– Az ezredforduló utáni, bezáráshoz közeli állapottól az elhivatott, kemény munkának köszönhetően mostanra eljutottunk oda, hogy a pápai légikikötő a régió legfejlettebb repülőtere. A fejlesztések 2001-ben indultak, többek között az elavult navigációs rendszerek és a régi fénytechnika lecserélésével, vagy például a hatalmas üzemanyag-tároló kialakításával. A C–17-es teherszállító repülőgépek 2009-es Pápára településével számos infrastrukturális korszerűsítés megvalósult, és jelenleg is jelentős fejlesztéseken dolgozunk. Elég csak a legutóbbira, a minden igényt kielégítő utasforgalmi terminál megépítésére gondolni, ami már működés közben is sikeresen vizsgázott.

Jelenleg új technikai eszközök beszerzése, valamint a kifutópálya meghosszabbítása, a gurulóutak szélesítése és újak kialakítása van terítéken, de az utóbbiak megvalósítását csak a nálunk vendégeskedő kecskeméti Gripen vadászrepülőgépek „hazatérése” után lehet majd elkezdeni – közölte az ezredes. Mint ismert, a kecskeméti repülőtér nagyszabású megújítása miatt a magyar légierő Gripenjeinek egy része ideiglenesen, az előzetes tervek szerint fél évre áttelepült Pápára, innen látják el készenléti szolgálatukat. Magasy Zsolt tájékoztatása alapján a vadászgépekkel kecskeméti kollégák is érkeztek, így a pápai katonák velük közösen üzemeltetik a Gripeneket.

Immár két éve annak, hogy ezredszintű szervezetté vált az MH Pápa Bázisrepülőtér, a bázisbővítés a parancsnok meglátása szerint sikeresen lezajlott, és teljes mértékben beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ennek nyomán egyebek mellett átalakult a légikikötő vezetési struktúrája, illetve jelentősen megemelkedett a személyi állomány létszáma, amely kellően feltöltött. Ugyanakkor továbbra is várják a jelentkezőket hivatásos és szerződéses katonának: tiszti, altiszti, valamint legénységi beosztásokba. A polgári alkalmazotti munkakörök tekintetében jelenleg nincsenek üres helyek.

A Magyar Honvédség modernizációjáról szólva Magasy Zsolt elmondta, az elmúlt 10–15 évben megváltozott a biztonsági környezet, amihez hozzá kell igazítani a hadsereget. Ezt szolgálja a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési program, mely többek között eszközbeszerzéseket, infrastrukturális korszerűsítéseket, továbbá a személyi állományt érintő felkészítést tartalmaz annak érdekében, hogy Magyarország a térség meghatározó katonai erejévé váljon.