Összefogás a sümegi Golgotáért

A középkorban sok keresztény zarándok látogatta a jeruzsálemi keresztutat. Mivel nem kereshette fel minden hívő a Szentföldet, a római Szentszék megengedte, hogy másutt is állítsanak fel kereszteket, amelyek a keresztút jeleneteit ábrázolják. A sümegi temetőkertben 1968 óta állnak a korpuszok, amelyek azóta hozzátartoznak a helyiek lelkéhez, identitásához.

A felújított Golgota átadási ünnepségén Végh László polgármester osztotta meg a jelenlévőkkel gondolatait. – Nekünk, sümegieknek az augusztus 20-i ünnepen belül egy kis külön ünnep a kálvária átadása. Édesapám, aki ma már szintén itt nyugszik, öt évvel ezelőtt mondta, hogy fiam, törődj a kálváriával. Jó lenne, ha fel lenne újítva, fontos a sümegieknek. Valóban így van. Sok sümegi mondta nekem itt a temetőben, hogy áldatlan állapotban van a kálvária. Igazuk volt, én is így éreztem. Tavaly elhatároztuk, hogy rendbe tesszük. Ha kell, gyűjtünk rá, és mellétesszük az önkormányzat támogatását is, hogy megújulhasson.

De miért is fontos nekünk a kálvária? Mert nemcsak szakrális hely, nemcsak a Golgota mása, hanem a sümegi kiállás egy szép példája is. Hiszen érdekes története van. Eredetileg Tihanyban volt a Golgota, de az akkori kommunista hatalom a 20-as években emelt korpuszokat leromboltatta. Az, hogy most is itt látható, néhány sümegi embernek köszönhető. Elsősorban az akkori itteni prépostnak, Békefi Lászlónak, aki zászlóvivője volt az ügynek. A zalaszentgróti MÉH-telepről megmentette a beolvasztásra váró korpuszokat, amelyeket Pap János, Veszprém megye akkor teljhatalmú kommunista ura döntetett le az éj leple alatt. Németh László és édesapja is fontos szerepet vállalt abban, hogy a korpuszok idekerültek. 1968-ban kialakították számukra ezt a helyet. Ezért is büszke vagyok arra, hogy sümegi vagyok. Arra, hogy ilyen szellemiségű városban születtem és élhetek. 1968 óta eltelt sok idő, beszakadtak a Golgota lépcsői, eljött a felújítás ideje. Remélem, mindannyiunk örömére készült el. Ez a Golgota elsősorban a sümegieké, de szeretném, ha egy kicsit mindenkié lenne, az idelátogatóké is – mondta a polgármester.

A Golgota felújítására való adakozás tavaly adventkor kezdődött, majd a tavaszi Zsófia-bálon folytatódott. Segítette azt támogatásával a plébánia, az egyházközség is. Végh László vallotta: úgy érzi, nagyon fontos dolog, hogy a város sokadik alkalommal is össze tudott fogni egy szép célért.

Nagy József főesperes kanonok a felújított Golgota megáldása előtt arról beszélt, hogy a kereszt a feltámadás, az üdvösség, a megváltás jele.

– Isten erejét kell hirdetnie számunkra a megfeszített Krisztus, és az erő adjon nekünk is megújulást. Hiszen ma, Szent István király ünnepén azt ünnepeljük, hogy meg tudtunk újulni. Bár a pogány világból hoztunk magunkkal keresztény értékeket, de az ország egyetemesen sziklára épült. Ez a szikla, amely itt, a keresztek előtt van, szintén megújulást, erőt ad nekünk, hogy mi is képesek legyünk megújulni. Hiszen a megújulás a keresztény élet lényege. Mindennap újra és újra választani kell a jó és a rossz között. Aközött, ami keresztény értéket képvisel, ami épít, és aközött, ami rossz, ami rombol – mondta a kanonok, és köszönetet mondott az adakozóknak.

Beszélt arról is, hogy a szomszédságában álló temetőkápolna szintén megújult, Papp Imre várkapitány saját erőből újíttatta fel, köszönet érte. Kérte Istent, hogy akik a Golgotát és környékét, a kápolnát felújították áldozatos munkájukkal és türelemmel, hordozzák a lélek keresztjét egykor majd boldogan, s örvendezzenek.

Az ünnepségen a Szegedy Róza női kar működött közre.