A Goethe Intézet Helyi párbeszéd programja Veszprémben is nagy sikerrel zárult

A Goethe Intézet Dunaújváros, Pécs és Nyíregyháza után Veszprémben is megtartotta a Helyi párbeszéd című eseményt. A rendezvényen Bordás Máté, a Versum irodalmi platform szerkesztője tartott impulzuselőadást, melyből kiindulva Méhes Márton kultúrmenedzser koordinálásával érdemi vitafórum bontakozott ki. A kerekasztal-beszélgetésen a Művészetek Háza, a Vár Ucca Műhely, az Ex Symposion, Veszprém Város Vegyeskara, a Kabóca Bábszínház, a Veszprém Megyei Levéltár, a Tempevölgy folyóirat, a balatonfüredi Fordítóház, a Sziveri János Intézet, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

A Goethe Intézet legfontosabb célkitűzései közé tartozik, hogy a fővároson kívüli kulturális életet megismerjék, és akár az adott településsel karöltve szervezzenek programokat az adott igényeknek megfelelően. – Számomra ez az első ilyen rendezvény, amelyen részt vehetek, hiszen csak nemrégen vagyok a Goethe Intézet vezetője. Nagyon örülök, hogy Veszprémbe is eljuthatott ez a program, hiszen Budapestről a vidéki városokra tekintve csak nagyon keveset tudunk ezeknek a régióknak a kulturális életéről. A célunk ezzel a rendezvénnyel, hogy megismerjük és megértsük Önöket – mondta el Evelin Hust, a budapesti Goethe Intézet igazgatója.

Méhes Márton a veszprémi beszélgetésen a régió kulturális előnyeire, sikereire, valamint hátrányaira fűzte fel a diskurzus fonalát. A beszélgetés során kiderült, a legtöbb intézmény kevés sikerrel tudja megszólítani a fiatalabb generációt. András Ferenc, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója szerint kulcsfontosságú lenne a diákság Veszprémben töltött napjainak a növelése, hogy egy élhető, otthonos környezetet teremtsünk a fiataloknak a megyeszékhelyen.

Az erre irányuló törekvéseket erősítik a Can Togay és Mike Friderika által felvázolt EKF 2023-as projektek előkészítése, hiszen, ahogyan Mike Friderika fogalmazott, az Európa Kulturális Fővárosa pályázatban a fiatalok a kiemelt célközönség, ezt pedig nem elég leírni, meg is kell tudni valósítani.

Tóbiás Krisztián, a Tempevölgy folyóirat főszerkesztője tapasztalatai alapján azt javasolta, hogy ne a közönséget igazítsák a megszervezett programokhoz, hanem a rendezvényeket a közönséghez. – A fiataloknak már nem azok az álmaik, amelyek az idősebb generációknak, ezért fel kell mérni az igényeket, és meg kell találni a megvalósításhoz szükséges formát – tette hozzá a főszerkesztő.

A beszélgetésen résztvevők Veszprém egyértelmű erősségei közé sorolták az igényes helyi közönséget, vagy az EKF csapata által már létrehozott, vagy tervben lévő projekteket, mint például a Művészetek Házával közös Future Lab-et. Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza igazgatója elmondta, a veszprémi Művészetek Háza a kultúra minden szegmensével foglalkozik, és a tervezett Future Lab projekten belül még tágabban, a tudomány bevonásával is szélesítenék a repertoárjukat.

A Helyi párbeszéden a résztvevők tartalmas, problémaorientált beszélgetést folytattak, és gyümölcsöző kapcsolatokat és ötleteket osztottak meg egymással. A rendezvény zárásaként a Goethe Intézet igazgatója kiemelte, a veszprémi közösség nagyon nyílt és őszinte kommunikációt folytatott, és a Goethe Intézet a továbbiakban is nyitott hasonló beszélgetésekre.