gyereknapi tragédia

2020.06.02. 07:00

A Pajtás áldozataira emlékeztek Balatonfüreden

A Balaton legnagyobb hajókatasztrófája éppen gyermeknapra esett. 1954. május 30-át írtuk, a Pajtás hajó a balatonfüredi kikötőből indult Tihany felé, amikor felborult. A szerencsétlenség 22 halálos áldozatot követelt.

Hegyi Zoltán

Veszprém megyei művészek a megemlékezésen. Jobbra Buvári Tamás

Fotó: Penovác Károly/Napló

A szó szerint és képletesen is hányatott sorsú Pajtás Újpesten épült, 1917-ben bocsátották vízre, dunai átkelőként üzemelt, a második világháborúban aknára futott és elsüllyedt. 1946-ban kiemelték a folyóból, 1951-ben átszállították a Balatonra, hogy a meginduló hajózás egyik szereplője legyen, és elvégeztek rajta néhány módosítást. Ekkor kezdődtek a bajok: a hajó labilissá vált, és ez vezetett végül a tragédiához.

Azon a napon a hatfős személyzet mellett 170 utast szállított, köztük sok gyereket. Amikor a Pajtás elhagyni készült Füredet, az utasok átmentek a hajó egyik oldalára, hogy megfigyelhessék az éppen zajló vitorlásversenyt, amitől a túlságosan magasra átépített hajó megbillent, majd némi imbolygás után a kapitány ellenkormányzási kísérlete ellenére felborult. Szemtanúk elmondása szerint ugyanakkor a Pajtás már füredi érkezésekor is erősen billegett, tehát egyáltalán nem biztos, hogy kizárólag a fedélzeten lévők mozgása okozta a balesetet. Mindenesetre annyi bizonyos,

hogy Vámosi Gyula fűtő azonnal kiengedte a gőzt, hogy mentse a menthetőt, ezzel elkerülte a robbanást és megmentette rengeteg ember életét. Amennyire lehetett, megpróbálták eltussolni az esetet, és a felelősséget igyekeztek a kapitányra hárítani (a helyszínre érkező miniszter egyenesen fel akarta akasztatni), az ávósok pedig a mentés helyett inkább a fényképezőgépek összeszedésében jeleskedtek.

A katasztrófa idei évfordulóján Buvári Tamás rendezésében Veszprém megyei művészek egy performansszal tisztelegtek az áldozatok emléke előtt, a víz és a szárazföld felé fordulva.

Veszprém megyei művészek a megemlékezésen. Jobbra Buvári Tamás
Fotó: Penovác Károly/Napló

Az akció kapcsán Buvári Tamás lapunknak beszámolt Május 30. munkacímű új film­tervéről is. Elmondta: a Magdolna és a Szeretfilm közösségi finanszírozása után nem lenne ellenére, ha ez a film magyar viszonylatban rendes költségvetésből készülhetne el. Ugyanakkor az említett filmekkel kapcsolatban a közösségi filmkészítés olyan sokoldalú előnyeit volt alkalma megtapasztalni, hogy ezekről sem mondana le szívesen. Mert új formákat, új alkotói lehetőségeket is figyelembe kell venni, és a helyi, regionális kultúra építése, a helyben élő művészek, alkotótársak bevonása fontos szempont. Így volt ez a mostani performansz esetében is. Ismét megtapasztalhattuk: jó érzés együtt kiállni egy helyi ügyért.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában