Az aknavetőcső-robbanás áldozataira emlékeztek Várpalotán

– A lélek számára nincs feledés. A huszonhat évvel ezelőtti esemény örökre beleivódott a katonai szervezet életébe – hangsúlyozta beszédében Oszlánszki Béla ezredes a Kossuth laktanyában található emlékműnél. Az MH Bakony Harckiképző Központ parancsnoka beszédében többször felidézte a tragikus esemény körülményeit és a tűzparancsot követő robbanás részleteit. 1994. július 25-én a 108. Mészáros Lázár Gépesített Lövészdandár tüzéralegysége érkezett kiképzési feladatra a Bakonyba. A vizsgafeladatok végrehajtása közben, kora délután azonban az egyik aknavető csöve úgynevezett rátöltés következtében felrobbant. A baleset következtében négyen sérültek meg, köztük a várpalotai Kránitz Antal őrnagy, aki később a kórházban életét vesztette.

– Egy kiképzés közben bekövetkező, tragikus végkimenetelű baleset mindig értelmetlen. A huszonhat évvel ezelőtt történtek pedig mindig figyelmeztetnek bennünket arra, hogy a katonai szolgálat bizony veszélyes – mondta Oszlánszki ezredes, majd a megjelentek, köztük az áldozat családja, a város, az alakulat és a Gábor Áron Nyugállományúak Klubja képviselői helyeztek el koszorúkat az emlékhelynél.

A megemlékezés következő helyszíne a Bakonykúti (Csörlőházi) Kiképzőbázis volt, ahol a tragédia helyszínétől nem messze még 1995-ben az akkori lőtérparancsnokság, illetve a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége által állíttatott emlékműnél Hajnal István nyugállományú vezér- őrnagy, a várpalotai katonai alakulat egykori parancsnoka emlékezett az elhunyt bajtársakra. Elhangzott, a csörlőházi emlékmű a mementója annak, hogy a lő- és gyakorlóterek az éles lőszerrel végrehajtott lövészetek esetén csak igen kevéssé térnek el a valódi harctértől. Emlékeztessen minden katonát arra, hogy amikor feladatát teljesíti vagy azt gyakorolja, azt a legjobb tudása szerint, a legnagyobb figyelemmel és felelősséggel tegye.

A szervezők most már hagyományként minden évben szorosan együttműködnek a jogfolytonos Vitézi Renddel is, így harmadik helyszínként a Tésre vezető út mellett található vitéz Csörgey Károly-emlékoszlophoz is átvonult a megemlékező társaság. A helyszínen Dobszai József nyugállományú alezredes, a Gábor Áron Nyugállományúak Klubjának elnöke méltatta vitéz Csörgey Károly vezérőrnagyot. Elhangzott, a tábornok az első világháborúban a fronton megsebesült, hősi helyt­állása miatt a kormányzó 1922-ben vitézzé avatta. Később megbízták a tüzér fegyvernem fejlesztésével, majd Horthy kinevezte tábornokká és a tüzérség felügyelőjévé. 1928-ban egy titkos fegyverkísérletben légvédelmi ágyúkat próbáltak ki. Először vízszintesen lőttek, ahol még rendesen működött az ágyú, majd hatvanfokos szögben felemelték, és az elsütés pillanatában a gránát a csőben robbant. Csörgey tábornok a helyszínen életét vesztette két főtiszttel és négy katonával együtt.

A program végén koszorúkat helyeztek el az emlékműnél, amelyet 1942-ben két székesfehérvári kőműves épített közadakozásból.