Szélsőségek Veszprém időjárásában az 1995–96. évi hosszú télből

Veszprém sem mentes a rendkívüli időjárási jelenségektől, legyen az hőség, szárazság vagy hosszú, havas, hideg tél – írja Kovács Győző veszprémi meteorológus. Az első, Veszprémre vonatkozó téli feljegyzést Kecseti Márton naplójában olvashatjuk 1539-ből, amikor leírja, hogy október 24-én magas volt a hó, és ugyancsak tőle tudjuk, hogy 1543-ban a húsvétot szintén nagy hóval ünnepelték.

Kovács Győző veszprémi meteorológus kigyűjtötte, hogy Bolgár Mihály kegyesrendi tanár a télről a következőket írta 1893-ban: „A hőmérséklet inga­dozása, mint minden szárazföldi klímával bíró vidéknél, nagy és gyakori. A helybeli meteorológiai adatokból az tűnik ki, hogy Veszprémben a tél középhőmérséklete –0,5 Celsius-fok a fagypont alatt.

A legnagyobb hideg, a régi feljegyzések nyomán, 1789. decz. 26-án –17 R° (–21 °C), 1850. jan. közepén –20 R° (–25 °C), és a legnagyobb valamennyi között 1830. jan. 28-án volt: 21,5 R° a fagypont alatt (–27 °C). Rendes körülmények között –15 °C fokon alul ritkán szokott állani. A hideg napok, mikor fűtés nélkül már nem lehet maradni, nov. elejétől ápril elejéig tartanak. Az évi ingadozás +14 °C és –26,5 °C, összesen 40,5 °C.”

Az elmúlt évtizedek legkeményebb tele az 1995–96-os tél volt, középhőmérséklete (november elejétől március végéig) mínusz 1,5 Celsius-foknak adódott, 116 napon át borította hó a talajfelszínt, és a maximális hóvastagság elérte a 81 centimétert.

1995-ben szokatlanul korán – már november elején – beköszöntött a tél és sokfelé havazott. A hónap folyamán kevés volt a napsütés, hideg volt az idő. A csapadék az ország keleti területein a sokévi átlag felett, míg a Dunántúlon az átlag közelében vagy az alatt alakult. A havi középhőmérséklet 1,2 Celsius-foknak adódott, csaknem három fokkal múlta alul a hónapra jellemző értéket. Húsz napig csökkent a minimum-hőmérséklet fagy- pont alá, és a fagy három napon a délutáni órákban sem engedett fel (téli nap, amikor a napi maximum-hőmérséklet is 0 Celsius-fok alatt marad). Az első hidegebb periódus 1995. november 4–12. között tartott, ekkor mindennap volt fagy, és a délutáni hőmérsékletek is plusz Celsius-fok alatt maradtak. Ezekben a napokban érte el térségünket a tél első hul­láma.

Az első hidegfront november 2-án vonult át hazánk fölött, sokfelé okozott kiadós záport, egy-két helyen zivatar is előfordult. November 4-én egy újabb hidegfront következtében gyengén havazott, 5-én reggelre hólepel borította térségünket. „A korán megjött hó szombaton már gondokat is okozott megyénk országút­jain – elsősorban a Bakonyban. Az idősebbek emlékeznek rá, hogy a hatvanas évek végén már volt olyan november negyedike, amikor hófúvások akadályozták a közlekedést megyénkben. Most is a Balaton-felvidék és a Bakony tájait borítja összefüggő hótakaró, melyet tovább vastagított a tegnapi hóesés. Ugyanakkor a Balatontól délre alig fehéredik a vidék” – írta a Napló 1995. november 6-án.

Ötödikén és hatodikán az ismétlődő kisebb hózáporok hatására három centiméteres hótakaró alakult ki, és az időnként viharossá fokozódó szélben kisebb hóátfúvások keletkeztek. „Péntekről szombatra virradó éjszaka kettő-öt centiméternyi vastagságú hó esett Veszprém megye középső részében, tehát Ajka, Veszprém, Pápa és Zirc térségében. Veszprémi tudósítónk arról számolt be, hogy az erős szél hófúvásokat okozott. Az utak síkossága és a heves hóviharok megnehezítették a közlekedést” – ez már a Népszabadságban volt olvasható november 6-án. A tél első kísérlete csak néhány napig tartott, de hatodikára is jutott a kellemetlenségekből. „Veszprém megyében hétfő déltől folyamatosan havazott – jelentette veszprémi tudósítónk.

A közlekedést nehezítette, hogy viharos erejű szél volt, és a felkavart hó miatt a látótávolság 5-10 méterre csökkent. Egyes mellékútvonalak azonban – így például Olaszfalu és Felsőperepuszta, Ajka és Pula, Városlőd és Kislőd között, valamint a csehbányai és a hárskúti bekötővonal – járhatatlanná váltak. Időlegesen fennakadás volt a közlekedésben Tapolca és Veszprém között is” – állt a Népszabadság másnapi, november 7-i számában. Tizedikére a hó elolvadt, 13-tól átmenetileg a reggeli fagyok is megszűntek.

November második dekádjában a Nyugat-Európa fölött lévő anticiklon lassan Közép-­Európa felé mozdult el, így a hónap közepéig hazánkban is átmenetileg nyugalomba jutott a levegő. Nagyrészt csendes, egyre párásabb idő alakult ki, fokozódó ködhajlammal. November közepén az Atlanti-óceán térségében erőteljes ciklontevékenység kezdődött, amelynek előoldalán délnyugat felől több fokkal enyhébb légtömegek árasztották el térségünket, a hőmérséklet jelentősen emelkedett. Ebben az enyhébb periódusban, november 16-án és 17-én a délutáni hőmérsékletek meghaladták a plusz 13 Celsius-fokot. A ciklon hidegfrontja előtt áramló enyhe nagy nedvességtartalmú levegőben 17-én délután heves zivatarok alakultak ki, és rövid idő alatt 36,3 milliméter eső esett és ezzel a mennyiséggel lett az 1995-ös év legtöbb napi csapadéka.

Maga a hidegfront november 18-án tört be hazánkba, átvonulását viharossá fokozódó északi szél és közel 10 fokos lehűlés követte. A beáramló hideg levegő gyorsan nyugalomba jutott, így november 19-én reggelre ismét mínusz három fok közelébe süllyedt a hőmérő higanyszála. November 20-án, az anticiklon peremén egy nedves léghullám vonult el hazánk fölött, több helyen havazott, hózáporok alakultak ki, és a magasabb területeken a hó meg is maradt. „Veszprém megyében hétfőre virradóra két-öt centiméteres hó esett, de a Bakonyban nem volt ritka a tízcentis hóréteg sem. Hétfőn valamennyi főbb közlekedési útvonal járható volt, de nehezen lehetett közlekedni Veszprém és Tótvázsony, valamint Városlőd és Márkó között. Hétfőn az átlagosnál több karambol volt” – írta 1995. november 21-én a Népszabadság. Aznap reggelre ismét 5-10 centiméter vastagságú hótakaró borította térségünket, adta hírül a helyi lap: „Komoly ellenfél volt a hétfőről keddre virradó éjszakán Veszprémben a mínusz hat Celsius-fok és a szél. A Városgazdálkodási Rt. húsz dolgozója mellett két szóróautó és három kistraktor próbálta a tömegközlekedési útvonalakat megtisztítani. Amint Pordány Istvántól, a VG Rt. főmérnökétől megtudtuk, 780 mázsányi szóróanyagot terítettek szét, hogy az autóbuszok közlekedését biztosítani tudják. Ez a legfontosabb, s a mellék­útvonalakra csak később jut idő. Erre tegnap az olvadás miatt kevésbé volt szükség, de, mint a főmérnök elmondta, napközben negyven emberük dolgozott Veszprém utcáin” – ez már a Napló november 22-i számában olvasható.

Ezután újból erősödött és egyre jobban Közép-Európa fölé helyeződött az anticiklon, amely tartósan november 27-ig volt meghatározója időjárásunknak. Ismét egyre párásabb, ködösebb volt az idő, erős éjszakai lehűlésekkel. Napról napra csökkent a hőmérséklet, hajnalonként már mínusz öt Celsius-fok alá hűlt a levegő, 23-án reggel pedig mínusz 9,1 fokot mutatott a hőmérő. Térségünkben 26-a volt 1995 novemberének leghűvösebb napja, ekkor a napi középhőmérséklet mínusz 5 Celsius-foknak adódott.

A hónap utolsó napjaiban újabb változás kezdődött térségünk időjárásában, délnyugat felől enyhe légtömegek árasztották el Közép-Európát. Ennek következtében a Dunántúlon is megszűnt a fagy, erősödött a nappali felmelegedés, a hó elolvadt. Az olvadást nagyban segítette a lassú enyhülés és a 28-án éjszaka hullott 16,6 milliméter eső.

November csapadéka 76 milliméter volt, ez mintegy 20 százalékkal haladja meg az ilyenkor szokásos értéket. A 14 csapadékos napból haton havazott, két napon haladta meg a lehullott mennyiség a 10 millimétert. Az átlagos borultság mértéke 78 százalék volt 1995 novemberében, kettő derült, 15 borult és 22 napsütés nélküli napról szólnak a feljegyzések. A napsütéses órák száma alacsony volt, csak 28. A hónap első fele volt szelesebb, hat alkalommal a széllökések meghaladták a másodpercenkénti 17 méteres (61 kilométer/órás) értéket. Az átlagos szélsebesség 3,9 m/sec-nak adódott, a legerősebb széllökést november 7-én 11 óra 40 perckor jegyezték fel 360 fokos irányból: 24 m/sec-ot (86,4 km/óra). A ködös napok száma magas volt, összesen 20 alkalommal csökkent a látótávolság egy kilométer alá, több esetben csapadékhullás vagy hófúvás következtében.

A cikkben szereplő archív képek a Napló korabeli cikkei, fotói az 1995-ös novemberi rendkívüli időjárásról

Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár