Mitől okos egy város? – A modern technológia szerepe a városműködtetésben

Amikor azt a kifejezést halljuk, hogy okosváros, akkor először valószínűleg arra gondolunk, hogy az internet révén elérhető mobiltelefonos alkalmazások tehetik kényelmesebbé a nagyobb településeken élő lakosság mindennapjait.

Azonban a smart city koncepció jóval többről szól annál, mint hogy például digitális módszerekkel érhetjük el szolgáltatóinkat

vagy hogy bemondja a buszmegálló, mikor érkezik a következő járat.

Ezek is fontosak, és az okos városok tényleg a modern technológia nyújtotta lehetőségekre alapoznak. A témával régóta foglalkozó kutató, Lados Mihály, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa egy szemléletmódnak tartja. Több mint elektronikus, azaz e-kormányzás, több mint zöldváros törekvés, és fontos részét jelentik az infokommunikációs összeköttetések. Ezekkel együttesen írható le leginkább. Egy-egy praktikus internetes elérés bevezetésénél ugyanis fontosabb, hogy az információs technológia révén pontos mérések végezhetők, rengeteg adat gyűjthető, összegezhető, elemezhető, számítógéppel feldolgozható. Így objektív mutatók, információk segíthetik a település életét meghatározó döntések előkészítését. Például városrészek közlekedésének megtervezésekor, közlekedési lámpák átváltásainak ütemezésekor forgalmi adatok, a közlekedők számának, szokásainak nyomán.

Lados Mihály azt is elmondta, hogy e koncepciókban előtérbe kerül a települések jövőképének tervezésekor, hogy annak során együttműködjenek a lakossággal. Az is egyre fontosabb, hogy az okos város élhető, fenntartható legyen, azaz a környezetbarát megoldások, az egészségmegőrzést segítő célok szolgálatába állítják az infokommunikációs technológiákat.

– A smart city szemléletmód korunk nagy kihívásaira igyekszik reagálni.

A növekvő népességre, a közlekedési terhelés fokozódására, az ebből adódó károsanyag-kibocsátásra. Az infrastruktúrákat sok helyen úgy igyekeznek átalakítani, hogy ezekre jobb válaszokat adhassanak, digi­talizációs segítséggel. Ezek a problémák korábban főleg a nagyobb városokat érintették, ám az okosváros-evolúció jelenleg ott tart, hogy minden településen, akár a községekben is alkalmazható – fogalmazott a kutató.

A koronavírus-járvány idején az okos város okossága abban is segíthet, hogy internetes felületeken elérhetővé válhat, hol vannak egy-egy városban szabadtéri időtöltésre alkalmas területek, hiszen most felértékelődött azok szerepe, mivel kevesebb a rendezvény, az intézmények jórészt becsuktak. Felfedezhetik a helyiek természeti értékeiket, ki-ki egy-egy fotóval illusztrálva elküldheti a közelében lévő szép természeti látnivalót, amiről nem tudhatnak azok, akik attól távolabb, másik városrészben laknak és ezek egy netes oldalra gyűjthetők. Van, ahol ezt az ötletet nemrég meg is valósították. Másrészt a fertőzésveszély miatt megnőtt a netes vásárlások aránya, a házhoz szállítás jelentősége. Kisebb közösségek, szomszédok, pár utca lakói összefoghatnak és közösen szerezhetnek be élelmiszereket, helyi termelőktől is. S a segítségnyújtás megszervezését is segítheti a modern technológia. Előfordult, hogy önkéntesek erkélyről leeresztett kosárba tették bele a betegeknek adományaikat – említette meg Lados Mihály, és hozzátette: Veszprém önkormányzata az okosváros-koncepcióval korán elkezdett foglalkozni, stratégiája készítésekor figyelni. Ebben szakértőnk intézete is segíteni tudott, ugyanis 2010-es kutatásukkor tíz várost vizsgáltak ebből a szempontból, köztünk megyénk székhelyét.

Barabás Borbála, a VKSZ Zrt. stratégiai csoportvezetője elmondta:

Veszprémben nagyjából tíz évre nyúlik vissza a Smart City programról való gondolkodás.

Először a Pannon Egyetem az IBM kooperációjával mérte fel a város lehetőségeit és állított fel mutatókat ennek vizsgálatára, majd a Lechner Tudásközpont által közzétett útmutatás alapján vizsgálták meg Veszprém vonatkozásában az „okos” szempontokat. Az iránymutatás hat dimenziót – okos közlekedés, lakosság, életmód, kormányzás, környezet, gazdaság – vizsgált, így Veszprémben is erre a hat szempontra figyelnek a megoldások feltérképezésekor, megtervezésekor. A megyeszékhelyen több okos megoldással találkozhatunk. A tavaly átadott, közlekedésbiztonságot javító okos zebrák mellett példát jelentenek erre a digitális kijelzővel ellátott parkolóórák, amelyek számos információt szolgáltatnak a közüzemi szolgáltatóknak, ahogyan a V-Busz jegyvásárlást is lehetővé tevő mobilalkalmazása a felhasználókat és a busztársaságot látja el hasznos adatokkal.

– Ahhoz, hogy okos megoldásokról egyáltalán beszélhessünk, számos adatot kell összegyűjteni, majd azokat részletesen és pontosan kielemezni a szigorú GDPR-szabályoknak (az európai uniós általános adatvédelmi rendelkezésnek) való megfeleléssel. Az egységes digitális platform megteremtése mellett szükséges az adatokból nyert információk figyelembe vétele a tervezési és döntéshozói folyamatokban. Veszprémben együtt dolgozunk informatikai, gazdasági, jogi szakemberekből álló csapatokkal, akik arra hivatottak, hogy javaslatokat tegyenek. Kiemelt szempont, hogy olyan üzleti modellekben gondolkodunk, amelyek gazdasági megtérülése előre látható: vagyis az okos beruházások összességének bevételt kell generálniuk, vagy csökkenteni a város kiadásait – magyarázta Barabás Borbála.

A csoportvezető beszélt a már említett hat dimenzió veszprémi vonatkozásairól is. Az okos közlekedés egyik fő célja Veszprém esetében a belvárosában az üvegházhatású gázok kibocsátások csökkentése. Ezt szolgálja az intermodális csomópont projekt (különböző közlekedési módok egy helyszínre történő telepítése, például P+R parkoló-vasút-busz-kerékpár egy helyszínen történő elérése), de a tömegközlekedés átalakításának, a buszpark fiatalításának egyik mozgatórúgója is ez volt.

Ide sorolható a belvárosba vezető kerékpárutak megépítése,

míg a közeljövőben ezt szolgálja a parkolók kamerázása, amely adatot szolgáltat az egyes területek kihasználtságáról, csökkentve ezzel az autósok parkolóhely-kereséssel töltött idejét, ugyanakkor tehermentesítve az utakat.

Az okos kormányzás a civil szervezetek véleményének figyelembe vételét és az ügyintézés digitális platformra helyezését célozza – ez országos kezdeményezés. Az úgynevezett okoslakosság-dimenzió a lakosokkal való kommunikáció erősítését szolgálja, és arra szolgál, hogy a lakosok véleményét még jobban bevonják a város működtetésébe. Az okos ­életmód részben az EKF2023 program megvalósítását és a kreatív ipar fejlesztését foglalja magában, de része a városban sportolásra alkalmas parkok létesítése vagy a piac kínálatának egészségtudatos irányba történő bővítése, fejlesztése. Az okos környezet a zöldenergia arányának növelését, a zöld területek fejlesztését jelenti elsősorban, míg az okos gazdaság a K+F elősegítését és a startup vállalkozások támogatását – tette hozzá Barabás Borbála.