Teljes élet hittel és talentummal – Monszpart Lászlóra emlékezünk

Elemi és középiskoláit Kiskunhalason végezte, már kiskorában több nyelven beszélt anyanyelvi szinten. Édesapja id. Monszpart László a kiskunhalasi kórház megalapítója, sebész főorvosa volt, 1934-ben, először végzett Magyarországon combnyakszegezést. Fiát sokrétűen és kellő szigorral, széles látókörűen, igaz magyarnak, kemény önfegyelemre, munkára tanítva nevelte.

Az orvosi diploma megszerzése után a Pécsi Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézetében, ezután a pécsi I. sz. sebészeti klinikán gyakornoki, majd tanársegédi beosztásban dolgozott. Az ausztriai Böhler családdal évtizedes baráti kapcsolat révén több ízben tanulmányúton járt Lorencz Böhler bécsi baleseti klinikáján és Jörg Böhler linzi baleseti kórházában, ahol kézsebészeti tanfolyamot is végzett. Mondhatni, a két család kapcsolata – mely az I. világháború hadszínterén közös munka során kezdődött – alapozta meg a magyar traumatológia alapjait. Sebészeti klinikákat látogatott Londonban, Párizsban, Münchenben.

1960-tól három évtizeden át volt a zirci kórház igazgatója és a sebészet osztályvezető főorvosa. Az országban az elsők között alkalmazta a korszerű Böhler-i elveken nyugvó traumatológiai ellátást. A kórházat következetes szigorral, de emberséggel vezette. Beosztottjaitól nemcsak szakmailag, emberileg is magas színvonalat várt el. A Monszpart név a Bakonyon túl országosan is sokak számára tiszteletet és megbecsülést hordoz, zirci munkássága maradandó értékeket, emberi kapcsolatokat, barátságokat és sebészi, traumatológiai eredményeket hozott. Számos tanítványa ért el kimagasló szakmai eredményt, hálával emlékeznek rá, mert tartást, értéket, mértéket örökített rájuk.

Soha nem volt párttag – amit abban az időben kevés igazgató tehetett meg –, de külső támadások, intrikák esetén mindig kiállt dolgozói mellett. Keresztény, konzervatív életfelfogása ma is példaértékű. Szabadidejét a lovas sportnak szentelte, azt vallotta, lovak nélkül nincs élet. Kedves tanítványa, Mohay József sebész Korzenszky Richárd atya egykor, a pannonhalmi ballagáson mondott gondolatát idézte Monszpart igazgatót köszöntő beszédében a közelmúltban: „Csak azt mondjuk útnak, mi hazatér, kéznek csak a kinyílót, fának, mi gyümölcsöt hoz. A teljes élethez hit, talentum és tehetség kell és nem utolsósorban szeretet, gondviselés.”

Monszpart Lászlónak tartalmas életútja volt. A kórház alapításának 120. évfordulóján a közelmúltban elsőként kapta meg a Zirci Erzsébet Kórházért emlékplakettet.