Verekedésben meghalt a fia, többmilliós sérelemdíj illeti a veszprémi édesanyát

Az ügy előzménye, hogy a Veszprémi Törvényszék tavaly januárban öt év szabadságvesztésre ítélte halált okozó testi sértés bűntette miatt azt a vádlottat, aki az egyik veszprémi szórakozóhelyen halálba küldött egy férfit.

Az eset 2019 áprilisában történt az egyik kocsmában, ahol a későbbi, erősen ittas sértett többször gúnyos megjegyzést tett a vádlott külsejére. A két férfi összeverekedett, majd a bűntény előtt kábítószert fogyasztó vádlott egy ökölcsapással leterítette ellenfelét, aki úgy beverte a fejét a padlóba, hogy elvesztette az eszméletét. Az orvosi ellátás ellenére a helyszínen meghalt.

Az elhunyt édesanyja tavaly márciusban kezdeményezett polgári pert az elkövető alperessel szemben. Kereseti kérelmében ötmillió forint sérelemdíj, 848 410 forint temetési költség és ezek kamatai, valamint havi 60 ezer forint tartást pótló járadék megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A beperelt férfi kizárólag a temetési költség felét ismerte el jogos követelésként. Arra hivatkozott, hogy a bűncselekményt az áldozat provokatív magatartása előzte meg.

A törvényszék sajtóosztálya arról is tájékoztatott, hogy a Veszprémi Járásbíróság jogosnak találta a kereseti kérelmet. Ennek értelmében 5,8 millió forint tőkét és járulékait, valamint 1,2 millió forint már esedékessé vált járadékot 15 napon belül kell megfizetnie a felperesnek. Ezenkívül 107 ezer forint perköltséget is köteles megtéríteni. Az alperesnek kell viselnie a 390 ezer forint eljárási illetéket is.

A bíróság azt állapította meg a bizonyítási eljárás alapján, hogy az öregségi nyugdíjellátásban részesülő anya a kamionosként dolgozó fiával egy fedél alatt élt, aki haláláig havonta 100 ezer forintot adott neki, amiből háztartási költségekre 60 ezer forint jutott, a többi pénzt az anya magára fordíthatta.

A közlemény szerint a bíróság a sérelemdíj megítélésekor rámutatott, hogy a hozzátartozó elvesztése a teljes családban élés jogát sérti, ami a bírói gyakorlat szerint sajátos személyiségi jog. A temetési költségről úgy vélekedett a bíróság, hogy egyértelműen a vádlott idézte elő a tragédiát, az anya vállalta a temetéssel járó kiadásokat. A felperes bizonyítani tudta, hogy a fiától rendszeresen kapott pénzbeli támogatást. A teljes kártérítés elvéből következik – áll a törvényszéki közleményben -, hogy az alperes köteles a felperest olyan helyzetbe hozni, mintha a bűncselekmény nem történt volna meg.

Az ítélet egyértelművé tette: nincs jelentősége annak, hogy a büntetőítélet szerint az elhunyt közrehatott a bűncselekmény elkövetésében.

A járásbíróság ítélete nem jogerős.