Az új veszprémi főépítész beszélt céljairól, terveiről

Sulyok Balázs Ede, az új veszprémi főépítész a Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott diplomadíjjal 1989-ben, majd egy tervezővállalatnál helyezkedett el. Egy kétéves mesteriskolai továbbképzés eredményeként vezetői-tervezői címet szerzett. Előbb tervezőként dolgozott több vállalkozásban, később a feleségével saját építészirodát hoztak létre. Szekszárdon egy évig volt főépítész – amíg a kolléganője szülési szabadságon volt –, így megismerhette egy megyei jogú város főépítészi feladatait, majd 2012-től 2019-ig Tolna megye főépítészi feladatkörét látta el.

Sulyok Balázs Edének több kötődése is van Veszprémhez: egyrészt gyakran megfordult a városban korábban, valamint több munka is köti a megyeszékhelyhez. Tervei alapján újították fel az Óváros téren az egyik szecessziós épületet, amelyet egy bank használt, valamint az érsekség energetikai pályázatának keretében több városi és környékbeli felújítási-tervezési munkát végeztek.

– Veszprémben a rangos történelmi műemlék épületek és a helyi védettség alatt álló vár körüli terület mellett szocreál és panelépületek, valamint jelentős ipari területek is találhatók. Az a célom, hogy a különböző építészeti jellemzőkkel bíró városrészeket – ahogyan eddig – egyensúlyban tartsuk, és továbbra is élhető, barátságos városkép táruljon a Veszprémbe érkezők elé – fogalmazott a főépítész.

Kiemelte, középtávon a legfontosabb a volt Balaton Bútorgyár területének és a szakszervezetek házának – amelyek a közelmúltban kerültek a város tulajdonába – fejlesztése lesz: itt először meg kell találni a megfelelő funkciót, de bármilyen beavatkozás történik is, annak szinkronban kell lennie a város fejlesztési elképzeléseivel, szögezte le a főépítész.

Elmondta, Veszprémben kedvező a zöldterületek aránya más városokhoz viszonyítva, a terepadottságok miatt a sziklás völgyek a benapozottság korlátozottsága miatt szinte érintetlenek. A városi parkok jó állapotúak, ezek az EKF-projektben és a Modern városok programban a következő időszakban tovább fejlődhetnek. Hozzátette, a beruházásoknál ügyelni kell arra, hogy zöldterület ne essen egy fejlesztés áldozatául.

A főépítész arról is beszélt, a közlekedés terén vannak megoldandó feladatok az autók számának jelentős emelkedése miatt. A megoldást Sulyok Balázs Ede abban látja, hogy több térszín alatti vagy többszintes parkolóháznak kell épülnie, a másik cél, hogy a belváros mindinkább gyalogoszónává alakuljon. Leszögezte, az élhetőség és a mobilitás közötti egyensúlyt meg kell találni ezeknél az elképzeléseknél. A városközpontban található üres épületek kapcsán kifejtette, fontos cél, hogy javuljon ezeknek az állapota, és beépüljenek a foghíjak. Ezzel a város is nyerne és a városkép is javulna. Megjegyezte, az önkormányzat akkor tud beavatkozni közvetlenül, ha az épület a tulajdonában van.

Kérdésünkre, hogy ha öt év múlva visszatekint főépítészi tevékenységére, mivel lenne elégedett, azt felelte, ha létrejönne a kibővült városközpont az EKF-beruházásokkal és a volt bútorgyári területtel, és ezek a fejlesztések a vá­ros­szövet szerves részévé válnának. A főépítész szeretné, ha öt éven belül a közlekedésben is javulás lenne, és gyalogosközpontú lenne a belváros, emellett a lakótelepek megújítása, energetikai felújítása és ezekben a városrészekben a közterületek megújítása is előrehaladna.