Istentisztelet az Aranyos-patak partján

- Áldás, békesség! – hangzott a köszöntés majd az istentiszteleten Gilicze Tamás lelkész Lukács evangéliumából olvasott fel részletet. Ahhoz kapcsolódva az igehirdetés során az egymás iránt gyakorolt szeretet és az öröm jelentőségét hangsúlyozta. Elhangzott többek közt, hogy jó látni a találkozók örömét, mosolyát, jó megerősödni Isten egyik ajándékában, az örömben. A tiszteletes arról beszélt, hogy Isten örömmel akar minket megajándékozni, függetlenül a külső körülményektől és lelkünk állapotától. Ugyan mindig lehet okunk úgy vélekedni, hogy nem örülhetünk, hiszen annyi a betegség, a baleset, a kudarc az életben, annyi eljátszott lehetőséget hagytunk már magunk mögött.

„Örüljek? Rendben, de nem most. Majd. Ha nem lesz rajtam teher” – játszódik le sokak fejében a gondolatsor. Sok okunk lehet az öröm halogatására. Kíméletlen hely a világunk, folytonos a küzdelem a hatalomért, a pénzért, a sikerért. A klímaváltozás oly mértékű, hogy már nem elég a neylonzacskók, a műanyag fültisztítók használatát kerülni. Megszokott civilizációnk végét jelentheti a környezetpusztítás. Sokan a saját pecsenyéjüket sütögetik, rengeteg az önmagáért élő ember. Néha mindannyiunkra jellemző, hogy romantikus illúziók rabolják el, hogy csak akkor dolgozunk tisztességesen, ha ellenőriznek, hogy megbántjuk a velünk legszorosabb kapcsolatban lévőket, kijavíthatatlanul. Mégis örüljetek! – üzeni a Teremtő és fontos ezzel foglalkozni a lelkész szerint. Azért is, mert a szeretet után az öröm a második gyümölcse a szentléleknek. Azért is, mert sok a hiábavaló fáradtság, a lelki beteg, sokan nem képesek a boldogságra, amely belülről kifelé sugárzó. Hasonlatként Gilicze Tamás a földi élet lehetséges folytatásának helyszíneként emlegetett Mars kihűlt állapotát említette meg és azt a sok csillagot, melyek ennél a bolygónál távolabb vannak tőlünk, mégis fényesnek látszanak. Mi pedig, ha messzinek, elérhetetlennek is tartjuk az örömet hozó változást, megnyithatjuk szívünket a boldogság lángjának. Lehet ehhez merszünk. Örülhetünk egy nekünk címzett mosolynak, az már félgyógyulást hozhat. Közel engedhetjük magunkhoz a pozitív életszemléletűeket, miközben nem feledkezhetünk meg arról, hogy saját lelki fejlődésünk hatással van a körülöttünk élőkre.

- Ami elveszett, megkerülhet. A századik juh, a tékozló fiú is. Isten lehetőséget ad arra, hogy megértsük, mi hiányzik ahhoz, hogy teljes legyen életünk. Alkalmat adhat arra, hogy belsőnk behajtott ajtajú szobájában, a magány áhitatában beszéljünk vele. Ami töredékes, az öröm kincse által teljessé lehet, lehet közünk egymáshoz újra – hangsúlyozta a lelkész és azt kívánta, mindannyian tapasztaljuk meg: a széthullásból újra összetartozás lehet. Megköszönte a cseszneki családi napnak otthont adó házigazdának, az egyházközségi gondnok feladatait ellátó Kovács Pálnak és feleségének, Erzsébetnek a segítségét, azt, hogy az Aranyos-patak vendégház udvarán biztosítottak helyszínt a reformátusok rendezvényének.