Nem adhatjuk fel a kereszténység kultúrkörét és az államiság hagyományait

Erről beszélt köszöntőjében Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter a Szent István napi ünnepi megemlékezésen szombaton Révfülöpön, a Szabadtéri színpadnál.  

- Amikor augusztus huszadikát ünnepeljük, akkor arra a kérdésre keressük a választ, hogy miként maradt meg a magyar nemzet, amely több, mint ezer évvel ezelőtt az ázsiai pusztákról akár önként, akár űzetve, de Közép-Európában lelt otthonra. Nem volt barátságos környék, éltek itt már népek, amelyek nem vették jó néven, hogy egy új szövetség jelenik meg helyet követelve. Olyan, amely, egzotikus nyelvet beszél, egzotikus szokásokkal, vallással bírnak. Az első pár évtizedben úgy tűnt, nem is akarnak beilleszkedni, a honfoglalást követően értelemszerű volt a konfliktusok sora a magyarok és az itt élők között. Amelyek elősegítették a népek közti kapcsolatok létrejöttét és fokozatosan ráébresztették a magyarokat, hogy amit magukkal hoztak, csak úgy tudják megőrizni, ha változtatnak. Szent Istvánnak jutott osztályrészül a nehéz döntés, hogy olyan alapvető lépéseket tegyen, amelyek máig meghatározzák életünket, nyelvünket, világlátásunkat. Kereszténység és állam, ez a két lépés, amely történelmi távlatát tekintve is nevezhető forradalminak, hiszen két területen olyan új ösvényre lépett a magyarság, amely máig a megmaradását biztosította. Gyakran fenyegetett a veszély, hogy elveszítjük valamelyiket, de mindig volt rejtett tartalék, amely segített. Meg tudtuk őrizni a kereszténységet, ami adta kultúránkat, hitünket, életünk kereteit. Amely lehetővé tette, hogy megmaradjunk Európában, amelyet kaptunk Európától. De adtuk is ezért cserébe. A szenteket, a végvárakat, a hősi halottakat, akik segítettek, hogy Európa megőrizze keresztény kultúráját és arculatát. És az állam, amely a magyar nemzet számára lehetővé tette a nemzetté válást, lehetővé tette, hogy bár kisebbségben volt az itt élőkhöz képest, az ország 800 éven keresztül a közép európai népek és nemzetek békés integrációja gyújtópontjává tudott válni. Az állam 800 éven keresztül békés nemzeti együttélés mintáját tudta megvalósítani, amely példát adott számos európai országnak, uralkodónak. Az állam lehetővé tette, hogy megőrizze a magyarság a nyelvét, kultúráját, politikai aculatát. Mindez Szent István döntése nyomán született meg, de hogy fennmaradjon, azért egymást követő nemzedékeknek kellett tenniük. Látszólag nekünk sokkal könnyebb dolgunk van most, de ez nem szabad, hogy könnyelműségre csábítson. Nem adhatjuk fel a kereszténység kultúrkörét és az államiság hagyományait, mert ahogy eddig, úgy most is ez a két tartóoszlop biztosítja a magyarság megmaradását – mondta a miniszter.    

Kondor Géza polgármester Szent István érdemeit sorolta és az ünnep az eltelt évtizedek során történt átalakulásaira emlékezett. – Augusztus 20-án nem csak Szent Istvánt ünnepelhetjük. A kommunista rendszerben az ünnep vallási és nemezti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését nem látták célszerűnek és inkább tartalmilag újították meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az alkotmány napjaként ünnepelhettük. A rendszerváltozással felelevenedhettek a régi tradíciók, ennek megfelelően Szent István rehabilitációja is megtörtént 1991-ben. Kormányunk ezen a napon adja át a legjelentősebb állami kitüntetéseket, így teszünk mi is ma – mondta a polgármester és kérte az ünneplőktől, hogy tisztelegjenek együtt Szent István emléke előtt. 

Michal Listwon, Krobia alpolgármestere üdvözölte a vendégeket és Lukasz Kubiak polgármester üdvözletét olvasta fel. A levélben leírtak szerint a lengyelországi testvértelepülésről érkező barátok nagy örömmel jöttek Révfülöpre. – Kisebb delegációnk képviseli azon területeket, amelyek évek óta jó kapcsolatot ápolnak Révfülöppel. Lukasz Kubiak Szent István ünnepe alkalmából a község valamennyi lakójának gratulál és minden jót kíván. A kialakult partnerség erősíti együttműködésünket az oktatás, kultúra, sport, szociálpolitika és idegenforgalom terén. A polgármester örömét fejezi, ki, hogy az uniós tagságból adódó együttműködési eszközöket együtt használhatja a két község. A nyitott határok, áruk és szolgáltatások áramlása mellett lehetőséget ad szélesebb körű kapcsolatok megteremtésére, tovább fejlesztésére. Számunkra szintén az új kenyér ünnepe a mai nap, közös erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy soha ne fogyjon ki a kenyér az asztalról. Törekedjünk ezután is a települések közti kapcsolat erősítésére – tolmácsolta az üdvözletet és jó kívánságokat az alpolgármester.  

Az ünnepségen a hagyományok szerint idén is átadták a Villa Filip Érdemrendeket. Kitüntetést kapott Vókó László a Káli-medence természeti és épített értékei megóvásáért végzett kimagasló munkájáért, közéleti szerepvállalásáért, valamint Müller Márton a településen végzett elhivatott, önzetlen munkájáért, Révfülöp fejlődése érdekében végzett tevékenységéért. 

Vókó László megköszönve az elismerést arról beszélt, hogy amikor negyven éve a Káli-medence és a Balaton-felvidék természeti értékei védelmére szegődött tudta, hogy kell, aki közelebb hozza azokat az érdeklődőkhöz. Ez vezérelte erdészként, majd a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őreként, és ezért hozták lére a Gázló Természetvédelmi Egyesületet. Köszönetét fejezte ki családjának és mindenkinek, aki segíti munkájukat. Vókó László az elismerést az egyesület egyik alapítója, Simonné Lakosi Erzsébet emlékének ajánlotta. Müller Márton ugyancsak köszönetét fejezte ki a díjért. Mint mondta, 40 év munka után örömére szolgál, hogy tehetett a település fejlődéséért. 

Az új kenyeret Gondos Gábor református lelkész áldotta meg, majd Sz. Csordás Éva előadóművész és Hajas Szilárd fuvolaművész adott ünnepi összeállítást Elmondom hát mindenkinek címmel. Végül a Syconor együttes játszott.