A reformáció ünnepe – Istentiszteleteket tartanak megyénk protestáns templomaiban

A reformáció kezdetét jelentő vitatételeket Luther Márton, a wittenbergi egyetem professzora tette közzé 1517. október 31-én a vártemplom kapujára szegezve. Luther a búcsúval való üzletelést támadta meg. A halál utáni, tisztítótűzbeli büntetés vagy vezeklés pénzzel való megváltását támadta Luther Márton, éles bírálata egyrészt a bűnbocsánat pénzért való árusítása ellen szólt, másrészt viszont az ellen is, hogy az egyházi előírásokat előbbre helyezték, mint az Isten akaratának való engedelmességet.

A protestáns tanítás lényegét a négy „sola-formulával” foglaljuk össze: sola fide – egyedül hit által, sola gratia – egyedül kegyelemből, sola scriptura – egyedül a Szentírás alapján, solus Krisztus – egyedül Krisztus. Ezek kifejezik, hogy nem cselekedetek által, nem érdemekért, nem az egyházi vagy filozófiai hagyomány alapján – és nem Krisztus helyére állítva bármi vagy bárki mást – lehet elnyerni az üdvösséget. Luther és a reformátorok megértették, hogy Isten közeledik az emberhez, az emberré lett Jézus Krisztusban Isten nagy lépésre szánja el magát szeretetből. Ez áthatja az egész reformátori gondolkodást, Isten igéje mérték, útmutató az életünkben. A reformáció az élet sok területére hatott: a kultúrára éppen úgy, mint a közösségi életre, gazdaságra.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa az Október a reformáció hónapja esemény keretében színes és sokrétű programsorozatot szervezett. A központi nyitó istentisztelet október 1-jén volt a budapesti Kálvin téri református templomban. A reformáció hónapját lezáró hagyományos megemlékezést október 31-én 17 órakor rendezik Budapesten, a Reformációi emlékparkban. Az ünnepi beszédet Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mondja.  A

A reformáció ünnepén megyénk településein a protestáns felekezetek istentiszteleteket tartanak, több helyen az evangélikus és a református gyülekezetek közösen ünnepelnek. LA