Kiállnak Székelyföldért: őrtüzet gyújtottak Csopakon

– Szerencsére egyre több őrtűz gyullad meg, mind többen rádöbbennek arra: összefogunk, vagy örökre tönkretesznek bennünket azok, akiknek nem jelentenek semmit a szavak, melyek az életünket meghatározzák: így a nemzet, a haza, a szülőföld és az anyanyelv, fogalmazott Gajdics Ottó. Az újságíró, televíziós főszerkesztő hozzátette, a tüzek gyújtásával az emberek kiállnak Székelyföld autonómiája mellett, és kifejezik együttérzésüket az ott élők sorsa iránt. A tüzek tájékozódási pontként szolgálnak a napjainkat beborító, már-már áthatolhatatlan sötétségben. 
Elhangzott, nem volt elég a 11 tagállamban összegyűjtött több mint egymillió aláírás a Minority SafePack nevű (mentőcsomag a kisebbségek számára – a szerk.) polgári kezdeményezés mellett, az Európai Bizottság (EB) lesöpörte asztaláról az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak szabályozását azzal, hogy az ügyben nem érzi magát kompetensnek. – Abban viszont kompetensnek tekintik magukat, miért nem akarjuk beengedni gyermekeink közé a gender- és LMBTQ-lobbi aktivistáit. Sajnos nem áll jól a szénája a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezésnek sem, mondta. Utóbbi távlatot nyitott a régiók népeinek a közös célok megfogalmazására, így a nemzeti régiók, ezzel a székelység ügye visszavonhatatlanul Európa ügyévé vált. A Székelyföld, a Felvidék, Katalónia vagy Baszkföld nem a fejlődés kerékkötői, hanem Európa rejtett erőforrásai. Kérdés, hogy az EB a globalizmus kiszolgálása helyett fontosnak tartja-e, hogy a székelység és a többi nemzeti közösség égető problémáival foglalkozzék, akiket naponta ér jogsérelem. E közösségekben élők létszáma megközelíti az uniós állampolgárok tíz százalékát, illetve az ötvenmilliót. Elképesztő, hogy az Európai Parlament arról hozott döntést, hogy a férfiak is szülhetnek, de azzal nem foglalkozik, hogy a magyarok és székelyek ősei még a temetőkben sem nyugodhatnak békében. 
– Rakjuk még nagyobbra a tüzeket! – hangsúlyozta Gajdics Ottó, akit tiszteletbeli székellyé avattak az oklándi unitárius templomban, ami számára kitüntető cím és súlyos felelősség. Máig összeszorul a gyomra, amikor az ottani szívós, kitartó, küzdelmes emberek életét hallgatta. Felidézte, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja arról beszélt, hogy a székely autonómiatörekvések nem sértik Románia alkotmányos rendjét, az erdélyi magyarság és a székelyek helyzetének rendezése Románia stabilitásának legfontosabb záloga. Ha Románia jogszabályban elfogadja a székelység önrendelkezési törekvéseit, akkor képes lesz arra, hogy felszabadítson egy rejtett erőforrást, mely társadalmi békét teremthet az együtt élő nemzeti közösségek számára. 
A szónok arról is beszélt, hogy mindent megtesz azért, hogy székely testvéreink elérjék céljukat. Az eseményen Karáth János a Csopak Településért Közalapítvány képviseletében köszöntötte a megjelenteket. Vitéz Csaba, a csopaki őrtűz megálmodója Vass Albert Üzenet haza című versét mondta el, majd szép műsort adott a helyi táncegyüttes és a csopaki iskolások. A jelenlévők Vesztergám Miklós tárogatóművész kíséretével elénekelték a magyar és a székely himnuszt. Az őrtüzet Pintér Péter gyújtotta meg, majd a szervező csopaki patrióták szeretetvendégségre hívták az embereket.