Az Operaházban ajkai lufibohóc ajándékozza meg a gyerekeket

- Adni mindig öröm, de a karácsonyi rendezvényeknek különös hangulatuk van -  tette hozzá Csaba. - Megtisztelő, hogy a Parlamentbe is bejutottunk. Amikor kezdtem a hajtogatás, álmomban sem gondoltam volna. A szerencsével párosuló szorgalmas munka most is meghozta a gyümölcsét. 

Csaba egy szerencsés véletlennek köszönheti, hogy lufibohóc lett.  Több szakterületen dolgozott, sikerei voltak, majd 42 évesen úgy érezte, másra vágyik. Gondolkodott, tervezett, keresgetett az interneten.  Lufibohóc, lufihajtogatás jelent meg a képernyőn egyszer.  Hosszasan nézegette, majd elkezdett keresgélni a témában. Hamarosan rátalált Dömötör Zsolt lufibohócra, aki akkor már világbajnok volt. Hinni sem akart a szemének, amikor megtudták, hogy Sümegen él, alig fél órányira. Felvette vele a kapcsolatot. Zsoltban egy segítőkész embert ismert meg, aki türelmesen vezette az első lépeseknél. Csaba pedig gyakorolt, hetekig, hónapokig, majd elérkezett az első év vége. Élvezte, hogy egyre többet tud, egyre rövidebb idő alatt készül el a figura. Ezrekben mérhető lufit használt el. Érezte, hogy már kiállhat a közönség elé. Izgult. Egészen addig, amíg az első gyereknek oda nem nyújtotta  a kész lufit és meglátta a szemében a boldogságot. Attól a pillanattól minden megváltozott. Egy lett a fontos, minél több embernek örömet okozni. A felnőttek is örülnek a lufinak. Nagyszülők is rendelnek az unokáknak valamely jeles napra. A leggyakoribb kérés a virág, a szív, a kard, a kutya. Ezek minden korosztálynak tetszenek.