Tudásmegosztó fórumot tartottak gazdasági szereplőkkel

A résztvevőket Kiss Katalin, a JVSZ régiós nagykövete és Molnár Judit, a rendezvénynek otthont adó Ring-Autó Kft. ügyvezetője köszöntötte. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter előadásában hangsúlyozta, az átlagos európai uniós gazdasági fejlettségi szinthez történő felzárkózás gyorsítása érdekében térségeken alapuló fejlesztéspolitikára van szükség a jövőben. A felzárkózás üteme különböző a hazai régiókat tekintve: míg Budapest GDP-je másfélszerese jelenleg az unió átlagos fejlettségének, addig a Nyugat-Dunántúl mintegy hetven százalékon áll. Leszögezte, az európai uniós források meghatározók a fejlesztéspolitikában és a régiók felzárkóztatásában. 

Elmondta, az Európai Unióval való tárgyalásokban minden a menetrend szerint történik, 2022 végéig megkötötték a szükséges megállapodásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy ne veszítsen fejlesztési forrást Magyarország. Eszerint 14 ezer milliárd forint forrás érkezhet hazánkba, ebből több mint négyezermilliárd forint a vidékfejlesztési programot szolgálja, míg mintegy 10 ezer milliárd forint az operatív programok keretében jön a kormány reményei szerint. A helyreállítási alapból 2300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás juthat Magyarországra. 

Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a munkaerőpiaci helyzetről tartott előadást. Kiemelte, a hazai foglalkoztatottság a 2010-es hatvan százalékról 80 százalék fölé emelkedett, a kormány célja pedig, hogy 2030-ra 85 százalékra növekedjen ez az adat. Hozzátette, bár a vármegyék között vannak különbségek, a munkanélküliség országos átlaga 3,9 százalék, ami európai szinten is kiemelkedően jó érték. Ugyanakkor a munkaerőpiac nagyon feszes, jelenleg is mintegy 80-90 ezer álláshely betöltetlen. 

Ennek kapcsán kitért rá, a vendégmunkások foglalkoztatását szabályozó törvényt a napokban fogadta el a parlament, a részletszabályokat őszre dolgozzák ki, a jogszabály novembertől lép hatályba. A tervek szerint meghatározzák azoknak a munkaköröket, amelyben nem lehet vendégmunkást foglalkoztatni, a jelenlegi szabályozás azokat sorolja fel, amelyekben alkalmazhatók a külföldiek. 

Porga Gyula polgármester (Fidesz–KDNP) emlékeztetett, Veszprém célja, hogy 2030-ra Európa legélhetőbb városai közé kerüljön a maga kategóriájában. Ehhez nagy segítséget ad az Európa Kulturális Fővárosa 2023 program, amelyre közösség- és városfejlesztő lehetőségként tekintenek. A polgármester két példával illusztrálta, hogy Veszprém ismertsége megnőtt itthon: egyrészt a Pannon Egyetemre jelentkezők száma hatvan százalékkal megemelkedett a tavalyihoz képest, és megugrott a Csolnoky kórházba jelentkező rezidensek száma is. Leszögezte, a város sikereinek alapját az erős gazdasági hátország adja. A JVSZ kezdeményezése kapcsán azt emelte ki, ahogy Veszprém az EKF-városok hálózatának tagjaként hasznos tapasztalatokhoz jut, úgy a vállalkozásokat tömörítő szervezet olyan platformot és együttműködést biztosíthat a cégeknek, amelyek segítséget jelentenek számukra a kihívások leküzdésében. A rendezvény panelbeszélgetéssel zárult.