Múlt nélkül nincs jövő

Azonban az idei – immár tizenharmadik alkalommal megtartott – főhajtás azért is bizonyult kivételesnek, mert az 1886 és 1944 között élt hazafi 2023-as évfordulóján túl még más, hozzá köthető nevesekre és emléktémákra is hangsúlyt fektettek a szervezők. A hazai parlamentarizmus két, közelmúltban elhunyt doyenje, a Bajcsy-Zsilinszkyt még személyesen ismerő Prof. Dr. Horváth János (1921–2019) és Dr. Vitányi Iván (1925–2021) tiszteletére egy-egy facsemete elültetésére is sor kerülhetett a Balaton-parton, továbbá az egykor Bajcsy-Zsilinszky nevét viselő ifjúsági tábor történetével is megismerkedhettek a résztvevők Bartos Csaba táborvezető interpretálásában. Máig kevesen tudják, hogy a modern magyar líra kiemelkedő, múlt századi képviselője, Radnóti Miklós (1909–1944) költő 1935 augusztusában e vidéken járt nászúton, hogy Gyarmati Fannival (1912–2014) Kővágóörsön is eltöltött néhány napot, s hogy Bajcsy-Zsilinszky közbenjárására pont a nyolcvan évvel ezelőtti tavaszon kapott felmentést – sajnos csak átmenetileg – a munkaszolgálat alól. Ezért nem véletlenül áll – most már éppen egy évtizede – a poéta gránittáblája a kővágóörsi könyvtárépület falán, mely alá ezúttal koszorúkat is elhelyeztünk. Az idei bajcsy-zsilinszkys emlékrendezvény úgymond „csúcspontja” a kővágóörsi evangélikus templomban lévő múltidézés volt. Veress István tisztelendő hallatlanul érdekes, lebilincselő stílusú egyház- és művelődéstörténeti előadást tartott a hallgatóságnak egy rögtönzött igehirdetéssel is emelve a találkozó bensőségességét. A Balaton-felvidék sokszínű, falusi, román kori templomépítészetének jeles emléke a kővágóörsiek kis lutheránus temploma, melyben anno még Bajcsy-Zsilinszky valamint Radnóti is járhatott. Miért ne láthatták volna belülről is, miért hagyták volna ki itt tartózkodásuk ideje alatt ezt a faluközepi sziklaszirtre emelt ősi istenházát? Mindkettőjük mindvégig istenkereső ember volt, előbbi fiatalságától fogva hithű protestáns, Luther Körös, a Bibliát rendszeresen tanulmányozó, utóbbi a hatvan éve halott piarista paptudós, Sík Sándor (1889–1963) majdnemhogy fogadott fiaként vette fel a keresztség szentségét szintén pont nyolc évtizeddel ezelőtt. Radnóti közreműködött Sík 1940-es imádságos könyvének illetve 1943-as Himnuszok könyvének munkálataiban is. Veress István lelkipásztor gondosan bemutatta a Kővágóörs-Révfülöp-Kapolcs (Sion) Evangélikus Egyházközség középkori eredetű, de az 1700-as évek második felében barokk stílusban – ma is látható formájára – átépített templomát, benne azzal a pietà-szoborral (a keresztről levett Jézus Krisztust ölében tartó és fiát sirató Mária ábrázolása), mely stílusjegyei alapján valószínűsíthetően valamikor Nagy Lajos király (1326–1382) uralkodása alatt készülhetett. Ez a különleges, restaurált kővágóörsi „evangélikus pietà” az eddigi ismeretek szerint a mai Magyarország területén fellelt legkorábbi, és ez idáig egyetlen gótikus pietà-szobor – tudtuk meg a rendhagyó ismertetőből. „Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe” – e gondolatokat a 140 éve született római katolikus irodalmár, Babits Mihály (1883–1941) fogalmazta meg a 20. század első felében. Megkergült világunkban ezen sorok szellemében ajánljuk a múltját, identitását, értékeit példásan őrző-továbbörökítő Kővágóörsöt és környékét méltó megismerésre, „kapaszkodóul” honfitársaink figyelmébe!

Kerecsényi Zoltán
ügyvivő, 
Bajcsy-Zsilinszky Endre 
Szellemi Öröksége Műhely (BZSESZÖM), 
Pálköve