8 hónap

2023.09.22. 20:00

Bélyeggel emlékezett meg a posta az EKF-évről

Hogy alakult az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program első nyolc hónapja? Erről és egy különleges bélyegsorozatról is szó volt pénteken az ennek apropóján rendezett sajtótájékoztatón.

Juhász-Léhi István

A kezdettől fogva úgy képzelték el az Európa Kulturális Fővárosa programjait, mint térségi rendezvénysorozatot és infrastruktúrafejlesztést

Fotó: Fülöp Ildikó/Napló

Egy olyan együttműködés eredményét mutatták be először, ami a Magyar Posta Zrt.-vel az év elején kezdődött, és mostanra teljesedett ki. Nem meglepő módon született egy olyan bélyeg, ami az EKF-év alkalmából készült el.

– A bélyeg augusztus 2-a óta kapható a postákon, most a bemutatója és az ünnepélyes bélyegzése történik majd –  derült ki Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. igazgatósága alelnökének szavaiból. – Nagyszerű dolognak tartom, hogy Veszprém Európa kulturális fővárosa lett 2023-ban, és külön öröm volt számunkra, hogy ehhez egy bélyegsorozattal, egy bélyegblokkal is csatlakozhatunk a Magyar Posta Zrt. nevében. 

"Egy a párna, egy a részvény"
Fotó: Fülöp Ildikó

A bélyegről kiderült: komoly tervezés előzte meg, és már augusztus 2-a óta 50 ezer példányban kapható is a fekete sorszámozott blokk. Négyezer példányban készült a piros sorszámozott vágott blokk, és a húszezer darabot nyomtattak a kisívből. Az alkotás Lakatos Luca grafikusművész munkáját dicséri. 

A VEB2023 EKF programsorozat kilenc klasztere jelenik meg a bélyegeken. Mindazon témák, amelyek kiemelik Veszprémet és a régió jellegzetességeit. 

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a legfontosabb adatokat ismertette. Emlékeztetett, a kezdettől fogva úgy képzelték el az Európa Kulturális Fővárosa programjait, mint térségi rendezvénysorozatot és infrastruktúrafejlesztést. 

– Összességében, mint láthatják, közel 3000 esemény zajlott januártól augusztus végéig, és ebből a régióban 1192, Veszprémben pedig 1608 – mondta. – Úgy gondolom, hogy sikerült tartanunk azt az egyensúlyt, amelyet korábban meghatároztunk. 

Közel 3000 esemény zajlott januártól augusztus végéig
Fotó: Fülöp Ildikó/Napló

Kiderült, az úgynevezett régiós show-kra 11 településen 92 ezer ember volt kíváncsi, és nem titok, a kulturális fesztiválok támogatására is nagy súlyt helyeztek. A mostani adatok szerint a leglátogatottabb ebből a Kőfeszt volt, ám a negyedik helyen nagyon kellemes meglepetés, hogy az idén debütáló Inotai Audiovizuális Fesztivál közel 15 ezer látogatót vonzott. A Kultháló rendezvényein csaknem 20 ezer, míg a Pajta programén 27 ezer érdeklődő vett részt.

Láthattuk azt is, hogy sikerült 8,1 százalékos külföldi vendégéjszaka-növekedést elérni, és összességében majdnem 2,5 millióan szálltak meg legalább egy éjszakára a Balaton-régióban.

Porga Gyula polgármester azt hangsúlyozta, hogy a vendégéjszakák számában a többi hasonló karakterű vidéki magyar városhoz képest lemaradásban voltak. 

– Kitűzött cél volt, hogy a vendégek Veszprémben minél több időt töltsenek –  mondta. – Fontos szempont volt, hogy azt próbáljuk erősíteni: egész évben tudunk programot kínálni. Másrészt fontos volt, hogy a veszprémieket minél nagyobb arányban vonjuk be a város életébe. 

Ez sikerült, hiszen Veszprémben a belföldi vendégéjszakák száma 52 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, míg egyharmadával több külföldi szállóvendég érkezett. Ezek az adatok augusztus 31-éig szólnak, így nincs benne a nagy sikerű Balkán Most vagy a Veszprém Folk hatása, ráadásul most is zajlik a Wine & Gourmet fesztivál. Elmondta azt is, hogy a Gyárkert az egyik legsikeresebb projektje volt a városnak. A Gyárkert teljes ideje alatt 252 koncertnap, 72 produkció és 150 ezer látogató volt. Ugyanakkor érdemes szót ejteni az ActiCityről is, amely jelenleg az önkormányzatnak nemhogy pénzébe nem kerül, hanem bérleti konstrukcióban még a városnak van bevétele. 

Majdnem 2,5 millióan szálltak meg legalább egy éjszakára a Balaton-régióban
Fotó: Fülöp Ildikó/Napló

S hogy milyen műfajok voltak a legizgalmasabbak, és mi várható még az elkövetkező időszakban? Erről Markovits Alíz, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős Veszprém–Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója beszélt.

– Nagyon sok zenei rendezvényt valósítottunk meg, és szép számmal voltak filmmel, irodalommal, tánccal és gasztronómiával kapcsolatos események is – mondta. – Fontos célkitűzésünk volt az is, hogy minél inkább hozzáférhetőek legyenek programjaink, ezért közel 70 százalékuk ingyenes vagy regisztrációhoz kötött volt. 

Hozzátette, horizontális célkitűzéseik között szerepelt a környezeti fenntarthatóság, és az egyes szoft elemek mellett – mint például a repohár vagy az eldobható szívószál – azt gondolták, hogy a legtöbbet akkor tehetik a környezetért, ha a közösségi közlekedés használatára biztatják a látogatókat.

Ami bizonyos: hasonlóan intenzív időszaknak nézhetünk elébe, hiszen a zene továbbra is kiemelt helyen szerepel az év végéig. Jön a Mini Carnegie Hall, a Hegedűkészítők Nemzetközi Találkozója és a Veszprém Jazz Fesztivál. A hétvégén nyílik a Nemzetközi Ékszerbiennálé, Várpalotán csellóverseny, Badacsonyban újborkóstoló lesz. 

– Nagyon sok kiállítással is találkozhatunk. A világhírű Maurer Dóra kiállítása már megnyílt Balatonfüreden, de az európai porcelánmanufaktúrák randevúján találkozhatunk osztrák és német üzemek termékeivel is – sorolta. Sőt, lesz Balatorium kiállítás és Bukta Imre-tárlat is. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában