Újra megnyílt a Trianon Múzeum Várpalotán

– Egy európai és magyar mementó, egy emlékeztető jel megerősítése miatt sereglettünk ma össze, azért, hogy se velünk, se másokkal a jövőben ne történhessenek újabb és újabb Trianonok. Annak idején ránk, magyarokra a Kárpát-medencén kívüli európai hatalmak és érdekcsoportok támadtak, és hajtották végre a maguk tervét, napjainkban viszont a kontinensen kívüli hatalmak és érdekcsoportok támadnak Európára és teszik tervszerűen tönkre. Ezen érdekcsoportokkal szemben az Európai Unió vezetése mára magatehetetlenül porba rogyott a világ geopolitikai porondján. Európa szellemi önvédelme napjainkban romokban van, politikai vagy gazdasági önvédelemre való képtelensége kétségbe ejtő, katonai önvédelmi képessége pedig a második világháború óta nem is létezik – fogalmazott Kövér László, majd kijelentette: az Európai Unió vezetését jelenleg túszul ejtő Európai Bizottság működése is nagyon ismerős számunkra: pont olyanok, mint annak idején Károlyi Mihály és társai, akik a fedőnevén őszirózsás forradalomnak nevezett katasztrófa végtermékei voltak. 

– Magyarországon Károlyiék után – mint emlékszünk – Kun Béla és bandája érkezett. Nem lesz ez másként jövőre Brüsszelben sem, érkezhet oda is egy uniós ,,kunbéla”, hacsak az európai polgárok a jövő évi európai parlamenti választásokon útját nem tudják állni az Európát eláruló brüsszeli bürokrácia egyre nyíltabb birodalom- és diktatúraépítési törekvéseinek. Kontinensünk napjainkban egy illegális migrációnak álcázott tervszerű lakosságcserére irányuló operatív művelet áldozata. Európa minden nemzete ellen identitás-terrorista merényletek zajlanak, amelyek célja az európai emberek elidegenítése önmaguktól, szülőföldjüktől és nemzeti identitásuktól. Mindezt azért, mert ha az európai nemzeti identitások elenyésznek, akkor az európai nemzeti államok elveszítik történelmi létjogosultságukat, így Európa emberi és gazdasági erőforrásainak korlátlan kifosztása elől elhárulhatnak a demokratikus európai nemzeti államok jelentette utolsó akadályok. Mi ez, ha nem az Európai Unió menetelése a saját jövőbeni Trianonja felé? – tette fel a kérdést a múzeumnak otthont adó egykori Zichy-kastély melletti ligetben a Magyar Országgyűlés elnöke. 

Kövér László leszögezte: Trianon lezáratlan történet mindaddig, míg azon magyarok millióinak, akiknek a fejük fölött átléptek az országhatárok, a szülőföldjükön nem biztosított maradéktalanul a közösségként való megmaradáshoz való jog és lehetőség. 

– Trianoni sebeink, a jóvátehetetlen károk csak nekünk fájnak. De mindezt a fájdalmat kötelesek vagyunk elmondani a saját gyermekeinknek és unokáinknak. Nem tartunk igényt mások szánalmára, de lehetővé kell tennünk azoknak, akiket érdekel, hogy megismerjék a magyarok trianoni igazságát, amit a nemzetközi politikában oly sokszor elhazudtak, elhallgattak, vagy egyszerűen csak elfelejtettek. A várpalotai Trianon Múzeum állandó kiállítása egy ilyen eszköze a megismertetésnek, az emlékezésnek és az emlékeztetésnek. Mi senkit nem akarunk becsapni Trianon ügyében. Legkevésbé önmagunkat. Trianon öröksége számunkra a 21. században is változatlanul nyitott létkérdés. Azért, mert számunkra ez az örökség ma több mint kétmillió magyar nemzettársunk sorsáról, jövőjéről, szülőföldjén magyarként való megmaradásáról szól.

A rendezvényen megjelentek megtekinthették a Nemzeti Színház főigazgatója, Vidnyánszky Attila által rendezett ünnepi műsort, amelyben a teátrum színművészei: Horváth Lajos Ottó, Katona Kinga, Kristán Attila, Rubold Ödön és Szép Domán mellett a kétszeres Jászai Mari-díjas Benkő Péter, Ács János zongoraművész és Antoni Norbert énekművész, valamint a Zenével írt történelem Egyesület művészei is színpadra léptek. 

A felújítás miatt 2020-ban bezárt s azóta 582 millió forint európai uniós és 350 millió forintnyi hazai forrásból megújult Trianon Múzeumban fontos állagvédelmi beavatkozások valósultak meg. Többek között megújult a műemléki védettségű épület teljes homlokzata, új, hőszigetelt üvegablakokat építettek be. A felújítás egyik központi eleme az épület új fűtési rendszerének kialakítása volt, ami így lehetővé teszi, hogy a múzeum főszezonon kívül, ősztől tavaszig is komfortos körülmények között fogadhasson látogatókat.

Az egykori  Zichy-kastély egyébként eredetileg 1722 és 1725 között épült, majd egy tűzvészt követően Ybl Miklós tervei alapján 1860-ban újjáépítették.