Vércsén és Balatonon nem fog múlni, hogy egyre több vízibivaly legeljen Kápolnapusztán

Az elmúlt években csökkent a vízibivalyok állománya, de az elmúlt hónapokban a Kis-Balatonhoz közeli kápolnapusztai rezervátumban 65 borjú született. A nemzeti park vezetője a minap sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy kiemelt feladatuk az őshonos háziállatok génmegőrzése és létszámuk gyarapítása. A házibivaly, amelyet a Kis-Balaton térségében egykoron a Festetics-család birtokain nagy számban tartottak, a szürkemarha és a magyar tarka mellett a legelőterületek kezelésében tölt be jelentős szerepet.

Az utóbbi években némileg csökkent a kápolnapusztai állatállomány létszáma és ezzel az általuk kezelt terület nagysága, ezért növelni szeretnék a csordát. A területen jelenleg két bika (Vércse és Balaton) mellett 79 tehén él, amelyeknek augusztus óta már 65 borja született, a csapadékos időjárásnak köszönhetően jó minőségű legelők révén pedig az állatok is jó kondícióban vannak, derült ki a tájékoztatón.

Mint a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből kiderült, a vízibivaly leginkább igavonó állatként szolgált annak idején. Teherbírása másfélszer nagyobb a szarvasmarháénál és igénytelenebb, ezért tartása kevesebb munkát és törődést igényel. Tavasztól késő őszig legelőn tartható, ami igényeinek maximálisan megfelel. A nyári időszakot szívesen vészeli át olyan élőhelyen, ahol lehetősége nyílik vízbe merülni. Vontatásra, termőföldek feltörésére szívesen használták az egyébként jóindulatú állatot. Húsát is fogyasztják és tejéből sajtkülönlegességek készülnek, mint a mozzarella.

Az MTI beszámolója szerint az igazgató kifejtette: a Kárpát-medencére jellemző élőhelyek sokfélesége, diverzitása csak akkor őrizhető meg, ha élnek ott legelő állatok, amelyek természetes módon gondoskodnak a változatos talajról, ezzel a növény- és az állatvilág sokszínűségéről is. Szinte elképzelhetetlen, de ezeken a fás legelőkön egy adott területen belül sűrűbb az állat- és növényfajok száma, mint egy esőerdőben - mondta.

A vízibivalyok, a szürkemarhák és a magyar tarka fajok nemcsak a legelők élővilágát képesek rendben tartani, de az invazív bokrokkal benőtt területeket vagy a már erdővé sűrűsödő részeket is meg tudják törni, visszaalakítva azokat fás legelőkké, mondta el Bende Zsolt. Az igazgató arról is beszámolt, hogy a természetes kiválasztódás és a szakemberek szelektálása miatti csökkenés után szeretnék növelni a vízibivalyok létszámát Kápolnapusztán. Apránként, folyamatosan bővítenék nagyjából 120 tehénre az csordát, de közben vizsgálva azt is, hogy miként reagál a növekedésre természeti környezetük.

A látogatóhely adatai szerint a tavalyi 33 ezer után idén mintegy 29 ezer vendéget fogadott a bivalyrezervátum, Magyarországon a legnagyobb látogatható bivalycsorda. A mintegy 100 hektáros területen évekkel ezelőtt akadálymentes tanösvényt alakítottak ki, kilátót építettek, de további fejlesztésekkel is szeretnék bővíteni a kínálatot - említette még Bende Zsolt.