Mystic Veszprém: Kassa? Eperjes? Vagy ez a lépcsős sikátor már Olaszhon?

Cáfoljon meg bárki, ha nem így van, ugyanis egy régi veszprémi útikönyv a kassai, eperjesi ódon utcák hangulatát emlegeti a Sörház lépcsővel kapcsolatban. Nekem mégis, ha megállok a Thököly utcából visszanézni, dél-olasz városok jutnak eszembe.

Nagyon fiatal, egész pontosan tízéves vagyok, hol van még a városi bandázások időszaka... Emlékszem, szüleimmel kapaszkodunk fel a Buhim (akkor Vörös csillag) utcán, és úgy rémlik, megállunk egyet szusszanni. De milyen a gyerek? Nem pihen, nyughatatlan, érdeklődő, kíváncsi. Nézek erre, nézek arra, és észrevettem: ott valami van, amit én még nem láttam. De mik azok a boltívek, mi van mögöttük, hova vezet ez a sikátor, meg hát milyen egy sikátor?

Az 1980-as, akkoriban egyetlen hivatalos Veszprém-térképen nem szerepel „köz” elnevezés mint közterület. Csak utak, utcák és terek. A Sörház lépcsőt fel sem tünteti az a térkép, a korábbiak és későbbiek viszont igen. Szóval ezt látni akarom! Mit mondjak, sem a tűztorony, sem a székesegyház, sem az állatkert nem fogott meg és nyűgözött le akkor úgy, mint a Sörház lépcső. A sörre nem asszociáltam, tízévesen nem érdekelt, szerencsére ma sem, viszont annyit sikerült kideríteni, hogy igen, működött itt sörház, és működött gyógyszerár is régóta (kinek ez, kinek az), utóbbi tulajdonosáról Kocsuba köz néven is futott egykor a sikátor. Jobban mondva, futottak rajta sokan – lefelé minden bizonnyal.

Ennyit az ezüstérmes MysticVeszprém-helyről, és annyit meg elöljáróban a legek legjéről, hogy se nem lépcső, se nem sikátor, még csak nem is eldugott hely, s nem műemlék lesz. Egy hétköznapi bérház – ami nem is annyira hétköznapi!