Drencsán Istvánné cégvezető: „Minden a családból jön”

– Milyen volt az elmúlt hétvégém? – kérdi, majd nevetve azonnal rávágja Zsuzsa, hogy "Három az egyben!" Kedvessége példaértékű, nyilvánosságot érdemel, életéből sokat lehet tanulni, erőt, energiát, kitartást adhat másoknak. Hozzáteszi gyorsan, hétvégén volt szoláriumban, konditeremben és a diétára is odafigyelt. – Ezzel szemben mi a valóság? – kérdi továbbra is jókedvvel, majd megjegyzi, építkeznek, és munka közben nagyon sütött a nap, ami bőven felér egy szoláriummal, a betonkeverés és a sok emelés miatt pedig konditeremben érezte magát. Közben diétázott is, mivel evésre a sok munka miatt nem jutott idő. A kérdésre, honnan ez a kivételes energia, erő, jókedv, elmondja, négyen vannak testvérek, a szülők már kiskorukban mindenre megtanították őket, családjukra mindig az összetartás, jókedv volt jellemző. Szüleik állatokkal foglalkoztak, így már gyermekkorukban keményen dolgoztak. Édesanyja korán megtanította főzni, de részt vettek mindenben, amit a háztáji adott, dolgoztak az állatok mellett, ahol takarítottak, majd friss almot tettek alájuk, etették őket, a határban kaszáltak. Akkor kicsit nehezen élte meg, hogy más ment a strandra, ő pedig vasvillával a hátán hajnalban ment dolgozni, de ma már nagyon hálás mindenért. Gyermekkorára szívesen emlékezik, mindent megtermeltek maguknak, a hús, a zöldség és minden gyümölcs a háztájiból származott, a kenyeret otthon sütötték. Nagy szeretetben éltek a családban és a faluban, akinek volt egy dinnyéje, kettévágta, megkínált másokat belőle, disznóvágásnál is mindent elosztottak. Zsuzsa a férjével kettő gyermeket nevelt fel, ma már hat unokájuk is van, 2-től 13 évesig, szűk családi körben 12-en ülnek asztalhoz. A két gyermeknek már felépítettek egy-egy házat, most maguknak is építenek egyet a gyerekek közelében, hogyha kell, tudjanak segíteni nekik. A hétvégéket kemény munkával, építkezéssel töltik, amelyben a család apraja-nagyja részt vesz, csinál, amit tud. – A legapróbb munka is nagy segítség, jegyzi meg Zsuzsa, aki főz, beszerez mindent az étkezéshez és az építkezéshez, ha kell, betont kever. Zsuzsa a kivételes energia, lendület kapcsán kiemeli még a pozitív gondolkodást, a jókedvet, illetve a célt, hogy az mindig legyen az ember előtt! Szerinte ha az ember rosszkedvű, panaszkodik, elégedetlen az élettel, céltalan, minden sokszoros energiába telik. A feladatot így is, úgy is meg kell csinálni, ő mínusz húsztól plusz negyvenig jól érzi magát, mostani munkahelyén a mínuszokban is nagy dobozokat pakol, mozgat. Örömmel beszél arról, hogy szűkebb és tágabb családjára ma is a szeretet a jellemző, ünnepeken 52-en vannak, a találkozást mindannyian nagyon várják. Ha van feladat, azonnal szabaddá teszi magát mindenki, a szeretetre utal az is, hogy Zsuzsa az egyik veséjét gondolkodás nélkül odaadta a testvérének, akinek erre egy betegség miatt szüksége volt. – Hogy mi kapcsol ki? Az unokázás és a közeli Öreg-hegyen a kapálás, mondja, és nagyon hálás azért is, hogy férje mindenben támasza, és sokat segít neki.