Ezer éve őrzött dokumentumok Veszprém Várában

Karlinszky Balázs arról is beszélt, mi az oka annak, hogy a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázat kapcsán újragondolt városi kulturális koncepcióban a közvélemény előtt kevéssé ismert érseki levéltár is helyet kapott.

- Az archívum jelentőségét egyedülálló oklevélgyűjteménye adja. Az igazgató elmondta, az országban mintegy kétszázezer középkori oklevelet tartanak nyilván – az 1526. augusztus 29., a mohácsi csata napját megelőzően született dokumentumokat nevezik így -, melyek a középkori magyar királyság, tehát a mai Kárpát-medence területéről maradtak fenn. Ennek több mint a felét a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrzi Budapesten, ezt követi az esztergomi Prímási, illetve a Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltár. A negyedik legtöbb középkori oklevéllel, körülbelül 1900 darabbal Veszprémben lehet találkozni – mondta el Karlinszky Balázs, a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a levéltár elsősorban az iratmentéshez, illetve az 1990 után létrejött egyházmegyei intézmények, például az iskolák iratainak tárolásához kapcsolódó megnövekedett helyigénye és a speciális kezelést igénylő iratok megfelelő tárolásának biztosítása miatt költözés előtt áll. – Sokak számára talán meglepő, hogy az érseki palota földszintjén raktárak vannak. Itt találhatók ugyanis az érsekség levéltárának és könyvtárának raktárai, irodái – mondta az archívum vezetője.

- Levéltárosi tevékenységünk az iratok őrzésén, rendezésén és a kutatásra való előkészítésén túl az utóbbi évtizedekben új feladatokkal bővült. Ennek jelentős részét teszi ki a vidéki plébániákról történő iratmentés. Van, amikor piszkos, penészes iratokat kell begyűjtenünk, amelyek az egészségre is ártalmasak, ezeket különös körültekintéssel kell kezelni: szállítani, fertőtleníteni és raktározni. Közel száznyolcvan plébánia található az egyházmegyében, harmaduk a szomszédos plébánia által oldallagosan ellátott. Főleg ezekről az üresen álló plébániákról hozzuk be az ott kallódó iratokat, de nyitottak vagyunk a többi atya megkeresésére is, ha úgy gondolják, hogy hivatali levéltáruk jobb helyen lenne nálunk. Ezen túl a rendszerváltást követően megalapított egyházmegyei fenntartású óvodák, iskolák, a főiskola, a szociális otthonok és a karitász, valamint a kulturális intézmények – Szaléziánum, Gizella Gyűjtemény, Érseki Könyvtár – iratai is az érseki levéltár gyűjtőkörébe tartoznak.

A feladatbővüléssel raktári kapacitásaink nem tartottak lépést, s ezt a megnövekedett feladatigényt hivatott az új épület kielégíteni.

- A piarista rendházba megyünk. Egy 2014. évi törvény értelmében az állam átadta az épületet a Veszprémi Érsekségnek, amelyet az 2015 szeptemberében vett birtokba. Az épületben 1950 előtt piarista szerzetes tanárok laktak. A rendházhoz tartozott a szomszédságában álló híres, egykori piarista gimnázium, és később itt működött a közgáz is. A néhai szerzetesi épület 2006 óta üresen állt, korábban a megyei levéltár, majd rövid ideig a múzeum használta. Az alapvető kárelhárítás 2015 ősze óta megtörtént, most a felújítási munkálatok megtervezése van soron, s bízunk abban, hogy idén ősszel megkezdődhet az építkezés. A teljes felújítás, átalakítás megközelítőleg 500 millió forintba kerülne, reméljük, sikerül az ehhez szükséges forrást előteremtenünk

- mutatja a még kihalt épületet az igazgató, aki úgy véli, a majd levéltárként újjászülető, szakkönyvtárat, restaurátorhelyiséget, kutató- és rendezvénytermet is magába foglaló épület méltó kulturális értéket képviselhetne mind a turisták által gyakran felkeresett várban, mind a város életében.

Az iratmentésnek a technológia vívmányainak megjelenésével új útjai nyíltak meg az utóbbi években, segítve mind a levéltár, mind a kutatók munkáját. Az érdeklődőknek ma már nem szükséges személyesen felkeresniük a levéltárat, mivel van online kutatási lehetőség, ahol digitális formában elérhetők például az anyakönyvek is. – A digitalizálás intézményünkben 2016 júniusától működik. Ennek részben állományvédelmi okai voltak, részben pedig így próbáltuk levéltárunkat a kutatók minél szélesebb körei előtt megnyitni.

Az új épület egyszerre szolgálná az érsekség és a levéltár érdekeit, illetve a vár testén régóta szomorú sebként tátongó üres és romos ingatlan valós funkciót kapva a város egyik ékkövévé válhatna, mindannyiunk büszkeségére.