Konferencia Balatonfüreden: hogyan hasznosítsuk újra az irodalmat?

- Sok témát járt körül ez a tanácskozás. Például, hogyan használják a XIX. századi irodalomban elért eredményeket most, a XXI. században a kortárs írók, vagy az irodalmi elődök munkáit hogyan használják most az utódok. A Tempevölgy nem csak egy irodalmi folyóirat, de egy szellemi műhely is. A konferenciák is részei annak a komplex munkának, amit mi elképzeltünk, így idén októberben tartunk még egy Tersánszky- és egy Szentkuthy-konferenciát is – mondta el Tóbiás Krisztián, a Tempevölgy főszerkesztője.

A XXI. századi irodalomban jellemző a tradícióra vagy a kulturális hagyományra visszautalás. A konferencián arra keresték a választ, hogyan hasznosulnak a kortárs szövegekben a klasszikus poétikai megoldások.

- Azt gondoljuk, hogy a „nincs új a nap alatt”, az a XX. vagy XXI. század tapasztalata. Valójában minden irodalomtörténeti korszaknak megvan ugyanez a tapasztalata. Nagyjából mindent megírtak már, ami változik, az az, hogy milyen eszközökkel viszonyulunk ezekhez az ismert dolgokhoz. Horatius is arról ír, hogy milyen jó volt az aranykorban, holott ő maga az aranykor egyik legfontosabb szerzője. Halál, szerelem, bűn, munka olyan dolgok, amik az emberiség történetét az írásbeliség kezdete óta kísérik. Nyilván ezekről a problémákról érdemes irodalmi szövegeket létrehozni – mondta el Mészáros Márton, a Károli Gáspár Református Egyetem irodalomelmélet tanszékének adjunktusa.

A konferencia egyik érdekes témája a plágium volt. Mészáros Márton szerint a szerzői jog egy késői, kifejezetten a nyugati kultúrára jellemző közgazdasági vívmány. Korábban ez nem volt probléma, és nem is volt a szerzőségnek az az intézménye, mint ami most van. A fontos a szövegek elmondása, a problémák újrafogalmazása volt. Amióta a szerzők számára anyagi haszonnal jár a mű írása, onnantól válik fontossá ez a kérdés. Véleménye szerint a XXI. század egyik fontos kérdése lesz ez, hiszen a különféle terjesztőrendszerek és az internet segítségével leépülnek a szerzői jogok, követhetetlenné válnak a letöltések. Valószínűleg a közeljövőben a szerzőknek már valamilyen más módon kell majd biztosítaniuk a megélhetésüket.

- A zenével és a népszerű irodalommal ellentétben a szépirodalomban a szerzői jogok elbitorlása nem jellemző, nyilván ez egy szűk piac. A posztmodernben jellemző az intertextualitás, az a jelenség, amikor a szerzők úgy használják más szerző szövegrészletét, hogy azzal többlet esztétikai hatást tudnak elérni. De ez szerintem nem tekinthető plágiumnak, mert egy új minőséget hoz létre – tette hozzá az adjunktus.

A konferencián fiatal irodalomtörténészek vettek részt. A megállapításokat és észrevételeket a tervek szerint kötetbe rendezik majd, ami a remények szerint a Tempevölgy kiadványai között kaphat helyet.