Veszprém kulturális élete tükröződik a Sédben

A kritikai folyóirat bemutatóját ezúttal a Kabóca Bábszínház társalgójában rendezték. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora köszöntőjében kiemelte, a folyóirat a város kulturális életének tükre. Szőke Kavinszki András, a társulat vezetője elmondta, a legfiatalabb korosztály mellett az általános és középiskolás diákokat megszólító előadásokat terveznek a közeljövőben, és idővel szeretnék megteremteni a felnőtt nézők igényét is a bábszínházi előadásokra.

Géczi János szerkesztő arról beszélt, a 19. szám mintegy negyedét rövidebb kritikák teszik ki, több írás a veszprémi kötődésű, de nem a megyeszékhelyen történt eseményről tudósít. Az aktuális lapszámban folytatódott a város természeti kultúrájáról írt sorozat Strenner József tollából, míg Kovács Attila zeneszerző a Kabóca Bábszínház három előadását zenei szempontból értékelte.

A borítóra Veszprém egyik legrégibb tárgyi emléke, a kavicsfogú álteknős koponyája került. Az ősmaradványról Katona Lajos Tamás geológus írt cikket a lapba. A szerző a bemutatón arról beszélt, a kavicsfogú álteknőst Laczkó Dezső gyűjtötte be az 1900-as évek legelején egy jeruzsálemhegyi bányából. A mintegy 227 millió éves ősmaradványról köztéri alkotás is készül a közeljövőben. A lapba Földesi Ferenc történész írt a bazilika 1720-as években készült harangjáról, amelyről a bemutatón elmondta, az ország legidősebb 20 mázsa feletti harangja.