Bemutatták András Ferenc egyetemi oktató új kötetét

András Ferencet, a Pannon Egyetem oktatóját könyvéről Szabó B. Eszter újságíró kérdezte. András Ferenc azt vallja, hogy mindenki filozófus, és ezt az állítását legtöbben kétkedve fogadják. Elvégre legtöbben nem Arisztotelészt, Platónt, Boros Jánost vagy Donald Davidsont olvasgatva alszanak el esténként. Szabó B. Eszter kérdésére az író elmondta, onnantól kezdve, hogy valakinek kérdései vannak, és azokat igyekszik megválaszolni, gondolkozik, megért és kétkedik, már filozófus.

A tizenkét tanulmányból álló kötet mind a kommunikáció filozófiai tudományos munkájának egy-egy végeredménye, vagy éppen kezdete. Az író elmondta, A fake news igazságértéke és megértése című fejezet következő könyvének előfutára, hiszen a témát még közel sem merítette ki.

András Ferenc jelenlegi fő kutatási területének, a fake news fogalmának nem a politikai párbeszédből ismert formáját, hanem annak szó szerinti változatát közelíti meg a filozófia eszköztárával, tehát azt, hogy honnan tudjuk, hogy egy hír igazságértéke hamis?

Milyen gondolat- és tettbéli lépések vezetik a hírek befogadóit a bizonyosságig, amik a kételyt felváltják egy hír olvasása kapcsán? És tulajdonképpen mi az az álhír? „Lehetséges igazságot hazudni” – ez talán egy olyan tételmondata a könyvnek, ami bár a beszélgetésen nem hangzott el, mégis megkerülhetetlen.

Az álhír és a hazugság alkotója – a szerző szerint – nem az igazsággal, hanem az igazságba vetett hitével ellentmondva gyártja és közli a hírt. Ebből az egyetlen részletből is kiderülhetett, András Ferenc minden tézise és tétele mögött az elmúlt évezredek nagy gondolkodói tornyosulnak, vitatkoznak és építik fel a modern filozófiát. Kiemelkedő szerepe van ebben a folyamatban Kant munkásságának is, hiszen, ha a filozófia tudományát mint az egyetemes igazságra törekvő eszközt tekintjük, nem indulhat el semmilyen értelmezés a szubjektumtól, de el sem vonatkoztathat tőle – a megértés relációjából a megértőt nem vonhatjuk ki. Itt lép be a transzcendentális szubjektum kanti fogalma.

A kötet elsőre könnyednek tűnő címe, megkapó borítója és izgalmas fejezetcímei, mint az Egymás szemében vagy az Emberi nézőpont azzal kecseg­tet, hogy könnyed, olvasmányos, a hozzánk közel álló kérdésekre kapunk választ belőle, ám az író maga is elismerte, hogy ez nem feltétlenül így van. Az viszont tagadhatatlan érdeme a könyvnek, hogy még több kérdést teszünk föl magunknak magunkról, a világról, az életről és megértésről az elolvasása után, amellyel még egy lépéssel közelebb kerülhetünk a „filozófus” léthez.