Másoknak is példát mutat a Petőfi Színház

Az intézmény vezetőivel az elmúlt és az idei évadról, a tervezett rekonstrukcióról, a 2023-as évről beszélgettünk, és arról, hogy egy színháznak nem szabad leállnia, bezárnia.

A Veszprémi Petőfi Színházban nyugodtan kezdték az idei évadot, mert a nyáron a nehézségek ellenére lezárták az előzőt. Lejátszották a felnőtt bérletes előadásokat, az elmaradt fesztiválokat a nyári időszakban pótolták: a Lélektől lélekig érzékenyítő fesztivált júliusban, a Rátonyi Róbert Operettfesztivált augusztusban. Az idei évad az első bemutatóval, az Egy csók és más semmi című operettel kezdődött, majd bemutatták a Hárman a padon című komédiát, a Latinovits–Bujtor Játékszínben a Második teríték című színjátékot láthatta a közönség. A vírusjárvány novemberi, második hulláma újból megállította az évadot, a szakmai munka azonban továbbra is folyik.

Megpróbálják tartani az ütemezést a tervezett műsorrend szerint, és a pandémiás körülményekhez az előírásokhoz alkalmazkodva fenntartani az élő kapcsolatot a közönséggel.

A Kukamese című zenés játék premierje kicsit csúszott, ezen a héten, szerdán zárt kapuk mögött valósult meg. A Mozart! című musical a jövő évad első nagyszínpadi bemutatója lesz. A darab nagyon sok szereplőt, statisztát, tánckart, zenekart igényel, ezért azt csak biztonságos körülmények között próbálhatják és mutathatják be. A műfaj szerelmesei az előadás helyett a Mozartra várva című musical-utazást láthatják idén, amint arra lehetőség nyílik. Minden tervezett előadást elkészítenek, zárt kapuk mögött bemutatnak, most A tanítónő című színdarabot próbálják, a premier február 12-én lesz.

– A Petőfi Színháznak 21 ezer bérletes nézője van, volt a nem járványos évadban. Most elmaradnak az ifjúsági bérletes előadások, a felnőtt nézők közül is sokan félnek, nem mertek bérletet venni – mondta Kellerné Egresi Zsuzsanna igazgatóhelyettes, kreatív menedzser. – Közel ötezer néző azonban úgy döntött, minden körülmény ellenére ragaszkodik a színházhoz. A polgármester úr egy sporthasonlattal élve úgy fogalmazott, ők a „B közép”. Nem hagyjuk cserben a nézőinket, bemutatjuk az öt nagyszínpadi előadást, akár annak árán is, hogy egész nyáron játszunk és egymásba csúszik a két évad. Előfordulhat, hogy az utolsó előadáson változtatunk, egy másik színházból hívunk meg egy vígjátékot, de minden vállalásunkat teljesítjük nézőinknek.

– A pandémiás időszakban a színházvezetők három legfontosabb felelőssége: az egészségvédelem, a munkahelyek védelme és a gazdasági egyensúly megtartása – tette hozzá Oberfrank Pál igazgató. – Normális körülmények között huszonöt-harminc alkalommal játszunk egy előadást, de most nem tudjuk, mikor hívhatunk közönséget, és lehet, hogy a bérletek számának csökkenése miatt csak hat-hét előadás valósul meg. A színház közpénzből működő kulturális intézmény, a szabályos működés nagy felelősség. Munkát kell adni a kollégáknak, a társulatnak csak kisebb része színész, a legtöbben a háttérben dolgoznak az előadásokért. A gazdasági munkatársaknak folyamatosan jut feladat, a díszlet- és jelmezgyártó műhelyek kiszolgálják a készülő darabokat. A díszítőknek is rengeteg feladatuk van, rendrakás, selejtezés, költözés, mert raktárt váltottunk. A jelmeztárban is számos jelmez gyűlt össze az évek alatt, ott digitalizálnak, és ugyanígy a művészeti munkatársak előadásfelvételeket, fényképeket.

– Egy színháznak nem szabad leállni. Az rossz üzenet. Működtetni kell, így tudunk munkát, fizetést és biztonságot adni a dolgozóinknak és reményt sugallani a nézőknek. Mi már bebizonyítottuk, hogy a színház gyógyít, feltölt, ha egy ember nehéz helyzetbe kerül, mentálisan is tudjuk őt segíteni. A hitem, hogy a színház a társadalom mentálhigiénés terepének egyik legfontosabb helyszíne, a pandémiás időszakban sokszorosan igazolódott. Mi példát adunk másoknak, a maszkkészítéssel, a Maradj otthon, majd mi megyünk!, a Színházat a hősöknek! és számos más kezdeményezéssel. Olyan ez, mint a tűz. Ha kialszik, nem tudjuk újra meggyújtani. Feladatunk, hogy a tüzet életben tartsuk. Ez melegíti a nézőket és a társulatot egyaránt – hangsúlyozta az igazgatóhelyettes.

Kellerné Egresi Zsuzsanna elmondta, a Maradj otthon, majd mi megyünk! című programmal március óta 117 alkalommal indult el a színház maroknyi csapata a városban és falvakban élők lakókörnyezetébe. Tizennyolc iskolai előadást adtak, húszat az idős­gondozásban, az egészségügyben dolgozóknak, ellátottaknak. Legújabb projektjük az Önök kérték, mi teljesítjük: a színház vezetése az összes idősotthon lakóihoz és kórházak dolgozóihoz eljuttat egy repertoárt, ők választanak, a társulat kis csapata a kertben, a házak előtt adja elő a műsort. Az első hullámhoz hasonlóan most is készítettek egy dalt is, az igazgatóhelyettes-kreatív menedzser – Nagy Feró énekes hozzájárulásával – dalszöveget írt, klipet forgatnak, mely a reményre és az oltásra biztatja a nézőket.

Úgy vélik, fontos a közösségi média szerepe, eseménydús életünket ott tudják követni azok is, akikhez a távolság miatt élőben nem juthatnak. el. Népszerű volt a Különös szilveszter program közvetítése, az ország minden részéről, sőt a határon túlról is elismerő jelzéseket kaptak. Egy kis csapat este nyolc órától éjjel két óráig kisbusszal, technikai járművekkel járta a várost, a színészek dalokkal szórakoztatták a veszprémieket. Számukra is hihetetlen, de az akció 250 ezer emberből váltott ki pozitív reakciót. A magyar kultúra napja – amikor két napig általános iskolákba látogatott a színház – is nagy siker volt a diákok körében. Oberfrank Pál kiemelte Kellerné Egresi Zsuzsanna kreatív menedzser ötleteit, elgondolásait, aki erre úgy reagált: veszprémiként a veszprémi kultúráért él évtizedek óta, és folyamatosan figyeli, mire van szükségük az itt élőknek, tudja, hogy a színházi előadásokon kívül a társadalmi szerepvállalás is nagyon jelentős. Ebben hisz, és ehhez kapcsolódik jelenlegi tanulmánya is, a mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítés.

Tavaly novemberben megszűnt a közalkalmazotti jogviszony a kulturális szférában, ez a Petőfi Színházat is érintette. A dolgozók új, alkalmazotti jogviszonyról szóló szerződést kaptak, munkaviszonyuk jogfolytonos. Az átalakulás a működésben semmilyen fennakadást nem okozott. Állami intézményhez tartozni nagy biztonságot jelent. A Veszprémi Petőfi Színházban összeszokott társulat dolgozik. Már évek óta folyamatos a bérfejlesztés. Az előző évi állami támogatás is jelentős bérfejlesztést irányzott elő. Az átalakulás következtében senkit nem kellett elküldeni, mindenki kapott ajánlatot. A dolgozók nagy részének határozatlan idejű szerződése van. A bérfejlesztés folytatódik.

A színházi rekonstrukcióval kapcsolatban az igazgató elmondta, abban reménykedtek, hogy ez gyorsabb folyamat lesz, és emiatt már korábban át kell adni a főépületet, de be kellett látniuk, hogy a beruházás két ütemben valósul meg. Az első ütemre való közbeszerzési kiírás megjelent, márciusban lezárul, kezdődhet az egykori ének-zenei általános iskola felújítása, a munkának 2022-re kell elkészülnie. Az Európa kulturális fővárosa (EKF) 2023-as évében nem lesznek munkálatok, a színház főépületének átalakítása 2024-re tolódik.

Az előttünk álló időszakban a Lélektől lélekig érzékenyítő fesztivált április végére tervezik, de az a járvány miatt nyárra tolódhat. Az operettfesztivál is nyáron lehet, a nézők vágynak rá, mindkettőt negyedik alkalommal élvezheti a közönség. A Hagymácska című mesemusical próbái lassan elkezdődnek, a jövő évad első nagyszínpadi előadása, a Mozart! szabadtéri premierjének helyszíne a margitszigeti színpad lesz augusztusban. Idén is megrendezik a CarpeDiem! tematikus nyári tábort Vörösberényben, és készülnek a SzínházVilág napközis tábor folytatására Veszprémben. A hatvanadik évfordulóról is – 1961 óta van önálló társulata a színháznak (a szerk). – megemlékeznek, a bérleteseket ünneplik.

A Petőfi Színház stratégiája, programjai illeszkednek az EKF terveihez. A meglévő nagyrendezvények mellett újakat is terveznek. A Rátonyi Róbert Operettfesztivál jelentőségét emeli, hogy 2023-ban lesz az operett koronázatlan királya 100 esztendős, és ugyanebben az évben tartják a Petőfi 200 évfordulót, melyre a teátrum külön készül.

Az igazgatóhelyettes elmondta, bármelyik településen vagy veszprémi városrészben lépnek fel, mindenhol odamennek hozzájuk az emberek, gratulálnak, örülnek, hálásak, és azt mondják: méltán lett Veszprém Európa kulturális fővárosa, ha színháza ilyen programokat szervez és ennyire figyel az emberekre. – Ez nagyon jó érzés számunkra, és büszkék vagyunk városunk címére, melyhez minden tőlünk telhetőt hozzáteszünk.