Akiknek a színház az életük – Bekukkantottunk a kulisszák mögé

Tizenegyedik alkalommal tartották meg a Petőfi Szalont a színház előcsarnokában berendezett pódiumon. Ezúttal az intézmény pénz- és munkaügyeinek rejtelmeibe kaphattak betekintést a megjelentek. A nézők számára láthatatlan, de a színház számára elengedhetetlen szakmát mutattak be.

A gazdasági hivatal törzsét alkotó munkatársak, Nyul Krisztina gazdasági csoportvezető, Guti Krisztina munkaügyi előadó és Holicsné Raposa Judit anyagkönyvelő a számok, a könyvelés, a munkaügyek, a leltározás világáról beszéltek, Kellerné Egresi Zsuzsanna ötletgazda, igazgatóhelyettes, kreatív menedzser kérdéseire válaszolva.

„Ez igazából álom a valóságban!” – kezdte tájékoztatását a gazdasági csoportvezető. Nyul Krisztina elmondta: „A színház egy álom. Folyamatosan jönnek ötletek, gondolatok, amiket nekünk a valóság határain belül kell tartanunk. Az a különbség egy megszokott irodai környezetben dolgozó gazdasági munkatárs és egy színházi gazdaságis között, hogy mi látjuk a végterméket: az előadást a legelső gondolattól kezdve végigkövetjük, és végül ott ülünk a nézőtéren, megnézhetjük, amit előző napokban még könyveltünk, számláztunk, leltároztunk.”

Munkaügyesnek lenni nem könnyű feladat, hiszen nemcsak szakmailag kell kezelni a problémákat, de sokszor emberileg is. A titoktartás, a megértés alapfeltételei a munkakörnek. Guti Krisztina vallja: „Tudnia kell az embernek tartani a száját, beilleszkedni a helyzetbe és mindentől függetlenül segíteni. Kiskoromtól kezdve ilyen vagyok, nekem nem okoz nagy nehézséget.” „Jövőre lesz huszonegy éve, hogy elfogadtam az állást” – emlékezett vissza Holicsné Raposa Judit. Azt mondta, a színházban a leltározás izgalmas feladat, hiszen a műhelyházban lévő díszleteket, a jelmeztárakban lévő ruhákat egyesével, a fodrász- és kelléktár anyagait, a világítótár lámpáit és a színpadi kellékeket kell ellenőrizni.

A gazdasági csoport tagjai a pandémia alatt is folyamatosan dolgoztak, hogy a próbák meg tudjanak valósulni, a színház a bevételkiesés mellett is működőképes maradjon. Mindhárom dolgozó kiemelte: fontos a csapatmunka, hiszen összefüggő folyamatokban dolgoznak, így szükség van főkönyvi könyveléssel, bevallásokkal, készletnyilvántartással, műszaki ügyintézéssel, megrendelések kezelésével és tipikus pénzügyi feladatokkal foglalkozó kollégákra is. Van, aki húsz, van, aki tizenhat, akad, aki „csak” hat éve dolgozik a gazdasági hivatal munkatársaként, de közös bennük: nem tudnák színház nélkül elképzelni életüket. Szerintük a színház világa sokszor kiszámíthatatlan, elképzelhetetlen helyzeteket szül, miközben mégis meg kell maradni a realitás talaján.