Őszköszöntő napot tartottak a pápai Kékfestő Múzeumban

A programok között kukoricahántás és -morzsolás, csuhé-, csutkafigurák és kukoricahegedű készítése, őszi terméskosár és kóstoló szerepelt. Huiber Edit történész-muzeológus a Naplónak nyilatkozva elmondta, a rendezvényen a résztvevők betekinthettek abba, hogy milyen, később felhasználható gyümölcsöket, terményeket takarítanak be vidéken ilyentájt. Főként kukoricát, napraforgót, erdei terméseket vehettek kézbe a kicsik és nagyok, hogy csuhébábokat és -virágokat készítsenek. A kukorica szemeiből, illetve magokból sünt, csigát vagy nyulat ábrázoló mozaikképeket, szárából ökröt, lovat, tutajt, hegedűt állíthattak össze, csövéből pedig repülőt és autót fabrikálhattak gesztenye, makk, mogyoró felhasználásával. Gesztenyéből sünt és pulykát, tobozból és dióból egeret, macskát, nyulat építhettek, továbbá iszalagból, magokból ajtókopogtatókat szintén kreálhattak.

– A paraszti világban a kukorica szárát is megetették a marhákkal, esetleg alomnak használták. Egyébként szárazon dúdoló (más néven mirliton vagy züzülő) és hegedű szintén készíthető belőle. Régen a makkot is összeszedték az otthon tenyésztett, nem kihajtott sertéseknek. Mostanság az erdészek szedik össze a makkot és a vadgesztenyét té­li­re a vadaknak – jegyezte meg a történész-muzeológus, hozzátéve, hogy gyümölcsöket, illetve kukoricadercéből készült süteményt kóstoltak lekvárral és szilvával.

Huiber Edit emlékeztetett, hogy a Múzeumok őszi fesztiváljához kapcsolódva már szerveztek egy mesedélutánt szeptemberben, és lesz adventi rendezvényük is.