A misztikum és rituálé került a középpontba

Vándorfi László, a Pannon Várszínház és a fesztivál igazgatója a megnyitón elmondta, nagy dolog, hogy egy kortárstánc-fesztivált egy ekkora város, mint Veszprém, befogad, és lassan már negyedszázada ad neki otthont. Horváth Csaba, a fesztivál művészeti vezetője kiemelte, idén is az volt a legfőbb szempont a programválogatáskor, hogy az előadások gondolatébresztők legyenek 
Horváth Csaba a fesztiváli előadásokról szólva hangsúlyozta: a cél, hogy úttörő szándékúak és beszédesek legyenek, azért jöjjenek létre, hogy elmondják, az alkotóik mit gondolnak a világról, önmagukról, a környezetükről. 
Porga Gyula, Veszprém polgármestere hozzátette: huszonnégy éve Veszprémben csupán a Gizella-napok és A tánc fesztiválja élt mint jelentős esemény. 
– A tánc fesztiválja kuriózumként robbant be akkoriban a közéletbe. Hogy ha megnézzük most Veszprém programkínálatát, azt tudjuk mondani, hogy két hete volt a soha nem látott gazdagságú Gizella-napok, most A tánc fesztiválja tart, két hét múlva pedig a Magyar Mozgókép Fesztiválnak leszünk a házigazdái. Annak idején Vándorfi László úttörő munkát végzett azzal, hogy egy vidéki kisvárosba hozta ezt a különleges fesztivált, és hatalmas teljesítmény, hogy ezt 24 éve életben is tartja – mondta el Porga Gyula. 
Erősen indult A tánc fesztiválja idén is: a kezdőnapon a Sub.Lab.Pro Ring című elő­adást láthattuk Jenna Jalonen finn koreográfustól és a Gangaray Dance Company Agora II. című előadását Hámori József koreográfustól. Nagyon más volt a két tánc­előadás, mégis esszenciájában nagyon közel álltak egymáshoz: a tiszta ösztön, a tudattalan mágikus hatalma elevenedett meg. 
Darabjaiban a minőségi kortárs táncot állítja főszerepbe Hámori József, az Agora II.-ben konkrét történetmesélés nélkül a test sokszínűségére, zene és tér kapcsolatára fókuszál. 
„Az agora az ókori görögök megszentelt kommunális tere. Számomra egy olyan szakrális hely, ahol a közösség hite, ideológiája, szenvedélye és reménye egységbe fonódik, és ezt az egységet a tánc nyelvén fejezi ki. A »tiszta tánc« erejével élve kívánom megalkotni az Agora-trilógia második fejezetét, melynek gerincét kilenc magasan kvalifikált női táncművész alkotja. A darab középpontjában tehát a nők sokszínűsége, ereje és elesettsége elevenedik meg a művészi fizikalitás és a szuggesztív előadásmód segítségével” – olvashatjuk a koreográfus, Hámori József gondolatait. 
A női energia a Sub.Lab.Pro Ring című előadását is átszőtte. Bodnár, csángó, körcsárdás, karikázó, lánctánc, carole, branle, farandole, zikr, reigen, hora, kolo, kalamatinos, syrtos, serdana, nanissáanah, an dro, dabke, lawweeh, khigga, kochari, tamzara – rengeteg nemzetiség körtáncai ezek, amelyekből mind merített az előadás, de a különbözőségük között egy dolog közös bennük, a célja: a középpont megtalálása a közösség által. A körtáncok energiája rendkívül elemi, ősi, mégis mintha megfeledkeztünk volna már erről. A nyolc táncos például karikázót táncolva döbbenthetett rá minket, milyen ősi, mennyire gazdag a spiritualitásban a magyar néptánc is.