Neves irodalmárok jeles évfordulói

Kétszáz éve, 1823. január 1 – jén Kiskőrösön született Petőfi Sándor költő. Édesapja Petrovics István mészárosmester, édesanyja Hrúz Mária. Tanulmányait többek között a Dunántúl Athénjában, a Pápai Református Gimnáziumban végezte. Tizennyolc évesen befejezte a tanulást, színésznek állt. Ekkor kezdett verseket írni, első költeménye A borozó. Főbb művei: A helység kalapácsa, Az alföld, A Tisza, Az apostol, János vitéz, Nemzeti dal… Neve összeforrott az 1848/49-es forradalom– és szabadságharccal. A márciusi ifjak egyike. 

Közismert 1848. március idusának (március 15.) történései. A forradalmárok kora délelőtt a Pilvax kávéházban gyülekeztek. Felolvasták a 12 pontot, Mit kíván a magyar nemzet. Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. Felesége  Szendrey Julia nemzeti színű szalagból kokárdát varrt férjének. Délután a zuhogó eső ellenére tízezer ember előtt újra elszavalta költeményét a Nemzeti Múzeum talapzatán. A szabadságharcban őrnagyként vett részt. 1848. július 31-én a segesvári csatában halt meg. Számos utcanév, szobor őrzi emlékét országszerte. Szülővárosában emlékmúzeum látogatható. 

Gárdonyi (Ziegler) Géza író 160 éve 1863. augusztus 3-án a Velencei tó melletti Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor fegyverkovács, uradalmi gépész. Édesanyja Nagy Terézia. Az egri tanítóképző elvégzése után Karádon kezdte néptanítói pályáját. Innen került Devecserbe, itt tanítóskodott 1882–83-ban. A kisvárosban már novellákat írt, így a Zivatar pékéknél, a Hosszú hajú veszedelem címűt. Devecserben írta és komponálta a Fel nagy örömre kezdetű karácsonyi éneket. Sárvár és Dabrony után került Győrbe, ahol újságíróként dolgozott. Szegeden szoros barátságba került Pósa Lajos meseíróval, Dankó Pista cigányprímással, zeneszerzővel. Számos nótaszöveget adott neki. Ekkor már országos ismertségre tett szert, sorra jelentek meg regényei. A legismertebb művei: az Egri csillagok, A láthatatlan ember, az Ida regénye, az Isten rabjai. Az írás mellett több hangszeren játszott, festett, fényképezett, utazott, sakkozott, botanikus kertet művelt, polihisztor volt. Göre Gábor történetei pedig jó humorát igazolták. Életének utolsó évtizedeit „egri remeteként” élte. 1922. október 30-án, 59 éves korában halt meg. Az egri várban lévő sírján "Csak a teste" felirat olvasható.