Aranymetszés a Szent György-hegyen

A fiatal hegymagasi szerzővel szomszédja, a szintén magyartanár Walla Barbara beszélgetett. Az érdeklődőket Décsey Sándor igazgató köszöntötte, majd az író-olvasó találkozón a regény apró titkaira is fény derült. 

A főszereplőre, az ékszerész-művész hölgyre nem véletlenül esett a szerző választása, Kovács Ritát megihleti a művészet, és az alkotómunkát nagyon személyesnek érzi. Éppen ezért a szerkesztővel csak az írás elkészültekor osztotta meg sorait, bármilyen bizalmi viszonyt is ápoltak. Könyvének kéziratát azonban a szerkesztők mellett az elsők közt Walla Barbara is olvashatta. A szerző barátnője felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy a kötet műalkotásokra, festményekre épül, amint az már a borító láttán kiderül. Az Aranymetszés cím pedig asszociatív, művészi tartalomra utal, regénycímként szokatlanul. A szerző műalkotások, festmények sorát vitte végig a regényen, szabályszerűséget nem követve, mégis, mint végül kiderült, önkéntelenül az aranymetszés szabályai szerint helyezve el azokat. Kiderült, hogy bár az aranymetszés maga az egyszerű, letisztult esztétikum, a kötet fő gondolata mégsem a regény közepén helyezkedik el. 

A képzőművészeti alkotások pedig Kovács Ritát írásra késztetik, azonban nem fűz magyarázatot a képekhez. Vallja, hogy az a jó, ha anélkül jelentenek azok a befogadó számára valamit. Bár az alkotások szerinte nem azért születnek, hogy megoldást adjanak életünk problémáira, de ha jól sikerülnek, hasonló segítséget is nyújthatnak a befogadónak.  

Amint az szintén elhangzott a rendezvényen, a regényben előtérbe kerülnek az emberi kapcsolatok. A főszereplők a Szent György-hegyen ismerkednek meg, az ékszerkészítő lány a klasszikus, régi értékeken alapuló világot jelképezi, a kézi munkát, míg az internetes munkából élő férfi egy másik világot képvisel. Közös munkáikon, életük állomásain vezet át a regény, bemutatva önismereti útjukat, életük múltbeli, feldolgozandó állomásait. Az író több helyszínre helyezte a cselekményt, a főhősök Budapesten dolgoznak, ugyanakkor a kötet egy másik szála időutazás a reneszánsz Velencébe, a kurtizánok, ötvösök, arisztokraták életét bemutatva. 

Kovács Rita idegenvezetőnek tanult, hogy megismerje Budapest épületeinek múltját. Ismereteit a kötetben is kamatoztatja. A regényben a reneszánsz Velence pompája, az ezredforduló utáni nyüzsgő Budapest és a Balaton összetéveszthetetlen atmoszférája keveredik. Nem klasszikus szerelmi történetet kívánt leírni, annál jóval nagyobb hangsúlyt fektetett a lélektani részekre. A kötet sikerét bizonyítja, hogy a második kiadás kapható már a könyvesboltokban.