A Somló kincsei - Régészeti kiállítás a Nemzeti Múzeumban

Jöttek a kincskeresők, a fiatal borászok: Barcza Bálint, a Kőfejtő pince, meg Kis Tamás és Spiegelbert is, de Tornai Tamás, a Tornai Pince tulajdonosa is fontosnak tartotta a megnyitón való részvételt.

A Nemzeti Múzeum kupolacsarnokában gyönyörű kiállítás nyílt – A magányos hegy kincsei címmel –, amely bemutatja a 2023 elején elindult kutatások által felfedezett évezredes kincsleleteket. „ Az előkerült tárgyak mögött egész Európát átszövő kapcsolatrendszerek húzódnak, átölelve a Baltikum, az Alpok és a Kárpát-medence térségét. Olyan gazdagság tárult elénk, amire nem számítottunk. Az arany és borostyán ékszerek, egy vadkanagyar trófeakészlet és az egyedi fegyverek mind egy prosperáló késő bronzkori közösséget mutatnak be a Somlón” – írja Tarbay Gábor a kiállítás kurátora, aki külföldi útja miatt nem tudott jelen lenni a megnyitón. A másik kurátor, Soós Bence viszont ott volt a jeles alkalmon, és kisfilmben ismertette meg a jelenlévőket az előzetes munka folyamatával.

Az ünnepélyes alkalmon a múzeum megbízott igazgatója, Hammerstein Judit a téma iránt tanúsított örömteli köszöntője után Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter nyitotta meg a rendkívül szemléletesen és nagy szakmai hozzáértéssel elkészített kiállítást. A miniszter szavaiból kiviláglott, hogy ismeri a Somló régebbi kutatóinak eredményeit is, hiszen onnan csupán 40 kilométerre él. Egyebek mellett megemlítette a sümegi autodidakta régész, Darnay Kálmán nevét, aki a XX. század elején vas- és bronzkori, értékes ásatási darabokat hozott felszínre már a hegyen. Be is mutatott a Darnay-csapat által talált somlói anyagból néhányat a mostani kiállítás is (jelenleg a keszthelyi múzeum tulajdona), a Kr. előtti 12. századból a tavaly talált „kincsek” mellett. 

A miniszter szólt a közösségi régészet mint támogatott és elismert múltkutatás fontosságáról. A kiállított anyag megtalálásában nagy szerepet játszottak e ,,megszállottsággal" élő emberek, akiknek nevét egyik táblán fel is tüntették. Mert ők, akik e szenvedélynek hódolnak, mint például a celldömölki Rózsás Péter és felesége, Csőkör Edina, Révész Gábor (Dabronc), Budai Győző Csaba (Petőmihályfa), Dékán Péter (Győr), sem időt, sem fáradságot nem sajnálnak, hogy az érintett terepen kutathassanak. A Vasi fémkeresős csoport öt éve dolgozik együtt. Természetesen legálisan, hiszen beszerezték a Savaria Múzeum hivatalos engedélyét, meg mindazon hivatalos szerződéseket, amelyek szabad utat adnak a kutatásra. Szakszerű oktatásban is részesültek arról, hogy mi a teendőjük akkor, ha „nemzeti érték-gyanús” tárgyat találnak. 

A Somlón 2023-ben csodálatos régészeti anyagra leltek. Az önkéntesek minden alkalommal azonnal hívták a kutatást vezető régészt, aki nyolc alkalommal közös keresésen is járt a Somlón. S aztán az önkéntesek által megjelölt és biztonságosan őrzött területen szakszerűen felszínre hozták, feltárták a talált kincseket. Felejthetetlen érzés a megtalálás, az anyag részbeni láthatóvá válása, hát még annak megtekintése a Nemzeti Múzeum tárlójában – mondta el ragyogó szemmel a Rózsás házaspár. 

Navracsics Tibor – egyebek mellett – ezt a munkát is méltatta. Beszédében felvetette még azt az elgondolkodásra késztető meglátását is, hogy a ma embere felsőbbrendűen azt gondolja, eleink igen primitív életet éltek, élhettek. S lám, a Kr. előtti 10-12 századból olyan míves eszközök, használati tárgyak kerültek felszínre, amelyek magas szintű kézművességi szakmaiságról tanúskodnak. Fejlett civilizáció élt már akkor a Somlón! A bizonyítékokat tekinthették meg a jelenlévők. 

A Rózsás „kincskereső" házaspár kutatásának eredményeképpen felszínre került a 3000 évvel ezelőtti időkből három bronzkés, egy lándzsahegy, véső, bronzsarló, kalapács. A nők mindig, évezredekkel ezelőtt is szerették díszíteni magukat, ruházatukat, mert ékszereket is találtak: bronzból karpereceket, bronztűket, nyakláncokat borostyánból és kagylóból készítve. De felszínre került egy napot ábrázoló aranylemez is. 

A remekül összeállított kiállítás – a hegy és vélhető épületei makettformában való bemutatása –  a Műegyetem Építészmérnöki Karának exploratív építészeti tanszékének hallgatóit dicséri. Vezetőjük a devecseri születésű, a Somló lábánál felnőtt Vasáros Zsolt DLA tanszékvezető egyetemi tanár. 

Mindezt elbeszélni hűen nemigen lehet, inkább látni kell a kistérség lakóinak ezt a Somló környékének múltját tényekkel méltató régészeti kiállítást. Megtekinthető március 29-ig a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolacsarnokában.

Mátrainé Mester Katalin
Devecser