Regenye Judit: a régészet célja az emberi élet tanulmányozása

Az őskorban lezajlott történeti változásokkal foglalkozó előadásában Regenye Judit régész egy jelentős korszakváltás, a neolitikumból a rézkorba való átmenet bemutatásával illusztrálta a régészeti forrásokon alapuló történeti rekonstrukció lehetőségét.

– Az iskolában történelemóra során elitek történetét tanuljuk, politikusok, háborúk, uralkodók történetét, s ha ezt tekintjük históriának, történelemnek, az őskorszak, a pre-historikus kor nem tartozik ebbe a kategóriába. Ám az általános érvényű történettudománynak, mely az emberi kultúrával foglalkozik, van története az őskorban is. Az őskor egészen a római hódításig tartott itt nálunk a Kárpát-medencében. Nem lehet tehát elutasítani a történelem fogalmát az őskor vonatkozásában, mert van olyan korszaka az őskornak is, mikor már bizonyosan történelmi korról beszélhetünk – véli Regenye Judit régész, aki előadásában arra is rámutatott, hogy a korszakok elnevezését egy XIX. századi dán kutató, régész, Christian Jürgensen Thomsen alkotta meg, s használta kiállítási, raktározási elvként a kőkor, bronzkor, vaskor fogalmakat. A korszakok nem csupán a nyersanyagokról és eszközhasználatról árulkodnak, hanem jelentős társadalmi változásokat takarnak. – Az újkőkorszak végére datálható rézkor fogalma már a magyar Pulszky Ferenc nevéhez köthető. Ez a fajta rézkor, amit mi rézkornak nevezünk, csak Közép-Európára és Dél-Kelet-Európára jellemző, Nyugat- és Észak-Európában ez a fajta kultúra nem volt jelen, így ebből mindmáig jelentős viták folynak, hogy volt-e rézkor vagy sem.

Regenye Judit szerint a régészet célja az emberi élet különböző aspektusainak tanulmányozása, s mivel az őskorból nem származnak írott források, a tárgyi kultúrából kell rekonstruálniuk egy-egy régészeti lelőhely egykori lakóinak mindennapjait, viselkedését. – A tárgyból következtetünk vissza az emberre. Írott források hiányában az anyagi kultúrában megfigyelt struktúrák alapján lehet a történeti, társadalmi változásokat kikövetkeztetni. Fontos az előfeltevés, hogy a megtalált mintázat nem véletlenül keletkezett, s ebből tudunk következtetni az emberre. A múlt valóságát persze nem fogjuk tudni elérni, csak a múlt ideáját – véli Regenye Judit, aki úgy látja, a jó régész jó megfigyelő, s kutatása során különböző alternatívákat képzel el, majd összevetve a lehetőségeket, a legvalószínűbbet választja. Ezek alapján Sherlock Holmes hasonló, klasszikus módszere közelebb áll a valódi régészethez, mint Indiana Jonesé. – Mindig vannak előfeltevéseink, s azt akarjuk megtalálni, amit előre elképzeltünk. Ám ha kellő nyíltsággal tekintünk erre, akkor a lehetőségekből ki lehet választani a legvalószínűbbet.

– Komoly korszakváltás következett be Kr. e. 4500 körül, kulturális, életmódbeli váltás, mely nem egységesen jelentkezett ugyan, ám ennek következtében nagy központi közösségek robbantak szét, óriási, különálló nagy temetők jöttek létre a kisebb településeken kívül. Ezzel a váltással kezdődött el a rézkor, indult el az új világ, ám több helyszínen, így például a Bakonyban, a Balaton-Lasinja kultúra részeként találunk példát arra, hogy együttmaradtak ezek a közösségek, s ezek alapján látjuk, hogy a jelentős változás itt bő kétszáz évvel később következett be – mondta el a régész, aki előadásában több ponton igazolta, hogy a rézkor kronológiájának tekintetében komoly változások indultak meg, s jelenleg egy teljesen új körvonal van kialakulóban.