Gyömörén találták meg a templom romjait

- Különleges hangulatú nap volt november 9-e. Mintha ajándékért mentünk volna annak a városnak a számára, ami példás érdeklődésével megérdemli ezt az ajándékot. Lehet, hogy ennek okán, de hihetetlen várakozással, izgalommal, szinte lábujjhegyen léptünk be a gyömörei templomba. Olyan volt, mintha egy rég nem látott rokont mentünk volna látogatni - mondja Polgár Gabriella, a látogatás kezdeményezője. 

- A hír fantasztikusan érdekes: megtekinthető a mai pápai Fő téri plébániatemplom elődjének, a régészeti ásatások eredményeként most előtárulkozó egykori gótikus templomnak a teljes, ép oltárszerkezete. A jó hír hozója kellemes helyzetben van. A sikert részben a jó szerencsének köszönhetem, részben annak, hogy érdekelt a dolog, és utánajártam. Leginkább azonban a kiemelkedő jelentőségű segítségnek köszönhetően kerültem ebbe a helyzetbe. Kiemelt tisztelet illeti azokat, akik segítettek az információ igazságtartalmának igazolásában. Dr. Nagy Erzsébet gyömörei helytörténész, illetve Somfai Balázs, a pápai levéltár igazgatója nélkül nem indult volna a kocsi Gyömörére - számolt be az előzményekről Gabriella.

Köztudott, hogy a várost 1628-tól birtokló Esterházyak igazi városépítő tevékenységüket csak a Rákóczi szabadságharc után néhány évtizeddel bontakoztathatták ki. Ennek keretében Esterházy Károly lebontatta a Fő tér apró, földszintes házait, nagyobbakat emeltetett, és a részben régi, gótikus helyén megépíttette a plébániatemplomot. Ekkor kerülhetett sor az oltár átszállítására is.
 
Tisztelet illeti a pápai belváros rekonstrukciós munkálataival megbízott két építész közül Németh Csabát. Az ő jelenléte kifejezte a város értékei iránti elkötelezettséget. A nap előzménye annyi, hogy a Fő téri ásatásoknál találkoztam egy pápai kollégával, kitűnő történelemtanárral, a szegedi egyetem egykori diákjával, Kovács Jánosnéval. 

Ő gyömörei származású. Tőle hallottam elsőként az információt, miszerint Esterházy Károly, a város földesura a plébániatemplom építése idején a régi templom oltárszerkezetét átvitette Gyömörére. Elhatároztam, hogy utána járok. Először az ottani plébánossal beszéltem, majd tőle kaptam meg dr. Nagy Erzsébet elérhetőségét. Még aznap este ő hívott vissza, és beolvasott egy dokumentumot, aminek a másolatát aztán haza is hoztuk. A 18. századi levél, arról szól, hogy miként szállították át az oltárt Gyömörére.

Közben megkerestem Somfai Balázst is, aki közismert a városban hihetetlen alaposságáról, és nem egyszer segített már korábban is hiteles információkkal.  Ő rögtön említett egy tanulmánykötetet, amiben már találkozott ezzel az információval  fogalmazott a lelkes lokálpatrióta.
 
Elképzelhető, hogy a földesúr azt mondta: - Van nekem egy másik templomom, ahova jó lesz ez az oltár  mondta mosolyogva Somfai Balázs levéltáros, a csapat másik résztvevője. - Különös, hogy a mai templom építése és a régi eltörlése közben megmaradt ez az egérút. Gyömörén most a kettőszázötven évvel ezelőtti állapot látható. Bár az ezzel kapcsolatos iratköteg megsemmisült, létezik egy erről korábban átírt szöveg, amit egy pápai plébános, Kiss István írt 1908-ban.

Figyelemre méltó volt megtapasztalni Gyömörén egy korábbi időszak levegőjét. Az oltár gyönyörű, asztalosmunkaként is értékes, valószínűleg a 18. századi pápai fafaragó műhelyből származik, elképzelhető azonban az is, hogy az 1600-as évek vége felé készítették  fogalmazott a pápai levéltár igazgatója. 

- Az alkalom különlegességét, fontosságát abban látom, hogy egy információ, ami régi dokumentumok között lapult, ennek a napnak köszönhetően közkinccsé, a közösség kincsévé vált - tette hozzá Polgár Gabriella.

A feltárt pápai templomot, a leletek értékelése után, valószínűleg ismét földdel takarják be. Több mint negyed évezredes oltára azonban, a gyömörei kápolna díszeként továbbra is a késői utókort szolgálja.