Kezében tartja az ''egek urát''

A solymászatról legutóbb Döbröntén, a Vadászkamarai esték rendezvénysorozat keretében tartott előadást. Tóth Jánossal ekkor beszélgettünk. A fórumra elhozta vadásztársát, Elektrát is. A hallgatóságát lenyűgözte. Megyénkben rajta kívül csak a herendi Maróti Béla tekinthető aktív solymásznak, de vélhető, a számuk gyarapodni fog.

- Első madaram egy vörösvércse volt, amely sérülten került hozzánk. Ekkor még gyerek voltam, de a madár neve- lését magamra vállaltam. A klasszikus solymászatot felnőtt korban kezdtem - idézte fel a kezdeteket.

A tojók márciusban rakják a tojást, májusban kelnek a madarak, júniusban már röpíthetők, augusztusban idomíthatók. Az idomítás első fázisa a szelídítés, amikor a madár az embert, a kesztyűt megszokja, s kézből elfogadja a táplálékot is. Októberben kezdődik a bevadászásuk. A madarat kiviszik a vadászterületre, ahol először 1-2 méterről, később távolabbról hívják vissza, ekkor a sólyom természetesen még biztosítókötélen van. Amikor már 20-25 méterről is biztosan visszatér a gazdájához, szabadjára engedik. A madár ilyenkor már a maga ura, csak a saját akaratából jön vissza.

A "levegő urainak" betanítása nem kis feladat, egész embert kíván. Napi feladatot jelent a madarak röptetése is, de megéri az elfoglaltság, hiszen a solymászat a magyarság gyökereiből táplálkozó örökségünk.

A solymászok kétféle módon vadásznak a vándorsólyommal. Az egyik módszer, amikor a kelő vadra ökölről indítják a sólymot, és a madár úgynevezett "utánröpüléssel" próbálja elejteni a zsákmányát.

A másik módszer, amit Európában gyakrabban használnak, az úgynevezett "köröző stílusú" vadászat. Ekkor a solymász vadászmadarát arra idomítja, hogy nagy magasságban körözzön felette, és innen támadja a kelő vadat. Ez a vadászati módszer általában a tyúkfélék, fácán, fogoly solymászatánál, valamint vadkacsa vadászatánál eredményes. Az idomítás bonyolultabb és komolyabb feladat elé állítja a solymászt, mert a vad felkutatásához a vadászkutyával is össze kell szoktatnia a madarat. Meg kell tanítani a vadászmadárral, hogy ne távolodjon el messze a solymásztól, mindig fölötte körözzön, s kedvező támadó pozícióban várja a vadat. Szerencsére a sólyom hamar megtanulja, hogy a kutya kutatja fel számára a lapuló zsákmányt, és annak mozgását figyelve helyezkedik megfelelő támadó helyzetbe. Ez a hármas együttműködés, a solymász, a sólyom és a vadászkutya együttes munkája teszi igazán nagy teljesítménnyé a köröző stílusú vadászatot.

Pontos számot nem tudott mondani, hány madár fordult meg a kezei között a 30 év alatt. Minden évben idomított fiatal madarat, így 30-50-re becsülte a számot. Ezek zömmel vándorsólymok. Megpróbálkozott a solymászatban használatos majd minden fajjal, így dolgozott sassal, héjával, más fajú sólyommal. A magasan köröző stílusú solymászat vált a szenvedélyévé, és ehhez a vándorsólymok a legjobb alanyok. Az a képessége, hogy 300 kilométeres óránkénti sebességgel zuhanjon a zsákmányra, egyedülálló a sólymok között. A felriasztott vadat fergeteges zuhanással támadja meg, és vagy a levegőben elmarkolja, vagy pedig tarkórúgással igyekszik elejteni. Ez feledhetetlen élmény!

Tóth Jánosnak jelenleg egy vadászmadara van, Elektra, amely egy fiatal tojó. Ezenfelül öt pár tenyészmadarat tart odahaza a volierben. A volier egy szoba nagyságú ketrec, olyan territórium, ahol a lehető legjobb körülményeket teremtik meg számukra.

Előfordul, hogy a madár elkeveredik, általában viharban, vagy amikor a szeles időjárás elsodorja. Arra is van példa, hogy vadászláztól fűtve nagy távolságra üldözi a kiszemelt zsákmányt, például a galambokat vagy a gerléket. Ezután általában vissza akarnak jönni, ha mégsem járnak sikerrel, a vadász indul a nyomukba. A sólyom farkán egy igen kisméretű adót helyeznek el, amivel meg tudják keresni a madarat. Utánuk kell menni, hiszen a solymász a madara rabja.