Harmónia ember és lova közt

A veszprémi Spacsek Béla westernlovaglásban versenyez a magyar országos bajnokságban. Smart Little Zipper nevű lova tizenöt éves, hat éve hű társa jóban-rosszban. A közelmúltban a csóti lovasfesztiválon ízelítőt adott a páros a westernlovaglás gyorsasági számaiból: hordókat kerülgettek, szlalomoztak.

A lovaglással gyerekkora óta, a western stílusú versenyzéssel hat éve foglalkozó Spacsek Béla elmondta, a hazánkban tizenegy éve megalakult szakágban lasszóznak, illetve borjakat választanak le és terelnek időre, általában homokos talajon. A vadnyugati stílusban a hagyományos angol lovasokkal ellentétben hosszú száron dolgoznak, azaz kezükkel nincsenek állandó szárkapcsolatban a ló szájával. Ez egyébként megkerülhetetlen előfeltétele a magas fokú kiképzésnek, a lovak hosszú évek kemény edzései során sajátítják el a gyors manővereket – a csúszó megállást, a helyben forgást, és a visszafordulást –, melyek elengedhetetlenek a versenyeken. Emellett „marhaösztönük” kell, hogy legyen (akárcsak egy juhászkutya terelési ösztöne). A western lovakat anno úgy szelektálták a vadnyugaton, hogy minél kevesebb dolga legyen a cowboy-nak, a marhapásztornak, és ráállították őket a borjú követésére. A western lovak nem félnek a lasszótól. Izomzatuk teljesen eltérő a sportlovakétól. Hosszú távra tenyésztették őket, hogy sokáig, több napig bírják a menetet.

Az országosan ismert, rutinos versenyző megjegyezte, egyre jobb lovakat hoznak be hazánkba. Van például egy, azóta már nyugdíjba vonult ló, ami évekig egész Európát maga mögé kényszerítette. Sokat vásárolnak Amerikából, valamint Olaszországból. Magyarországon a legtöbben az úgynevezett cutting-nak, a királykategóriának hódolnak, amikor egy kiválasztott borjút kell leválasztani a csordáról. A reining vagy western díjlovaglás pedig a ló legkisebb segítségekkel való tökéletes irányítását célozza meg.