Vásár és díszes ruha

NéáJta össze a régi és a mostani ünnepségek közti különbséget Tóth József volt iskola-igazgató, a város díszpolgára, a városszépítő egyesület korábbi elnöke. - Nagyobb misék voltak, de a huszadika tulajdonképpen összekapcsolódott az augusztus tizenötödikei Nagyboldogasszony-ün- neppel, Tapolca búcsúnapjával. A két rendezvény szte eggyéolvadt az évek során és az akkori 7-8 ezres lélekszámú Tapolcát gyakorlatilag teljes egészében megmozgatta. A maihoz képest sokkal nagyobb, jelentősebb ünnepség volt, ha a résztvevők számát nézem - mondta Tóth József.

Az ország más településeihez hasonlóan Tapolcán is nagyjából 1948-ig számított vallási ünnepnek augusztus huszadika, innentől a politi-kai környezet módosulásával együtt változott ez az ünnepünk is. A szocializmus évei alatt az alkotmány ünnepeként tartottuk főként számon és inkább állami ünnepnek számított. A rendszerváltozás óta is az önkormányzatok a huszadikai rendezvények fő szervezői, de az utóbbi években egyre nagyobb szerepet vállal ismét az egyház, bár valószínűleg soha nem lesz már olyan jellege az ünnepségnek, mint a harmincas években.

- A háború előtti időkben mindig nagy tömeg volt, hiszen a vallásos lakosság mellett az iskolák tanulói is fel- vonultak, szépen kiöltözve, többnyire népviseletben. Az akkori zárdából a leány elemi iskola és a fiú elemi iskola, valamint a polgári iskola diákjai. A tűzoltók és a rendőrök frissen vasalt, tiszta egyenruhában, míg a civilek ünnepi ruhában vagy népviseletben jelentek meg ezen a napon a városban.

A gyerekek persze nemcsak ezért szerették ezeket az ünnepi napokat, hanem a tarka és hangos, lüktető kirakodóvásár miatt, ahol a sok-sok érdekesség mellett egyebek között lehetett mézeskalácsot, illetve az édes italt, a márcot kapni.

Az ország más településeihez hasonlóan Tapolcán is nagyjából 1948-ig számított vallási ünnepnek augusztus huszadika, innentől a politi-kai környezet módosulásával együtt változott ez az ünnepünk is. A szocializmus évei alatt az alkotmány ünnepeként tartottuk főként számon és inkább állami ünnepnek számított. A rendszerváltozás óta is az önkormányzatok a huszadikai rendezvények fő szervezői, de az utóbbi években egyre nagyobb szerepet vállal ismét az egyház, bár valószínűleg soha nem lesz már olyan jellege az ünnepségnek, mint a harmincas években.

- A háború előtti időkben mindig nagy tömeg volt, hiszen a vallásos lakosság mellett az iskolák tanulói is fel- vonultak, szépen kiöltözve, többnyire népviseletben. Az akkori zárdából a leány elemi iskola és a fiú elemi iskola, valamint a polgári iskola diákjai. A tűzoltók és a rendőrök frissen vasalt, tiszta egyenruhában, míg a civilek ünnepi ruhában vagy népviseletben jelentek meg ezen a napon a városban.

A gyerekek persze nemcsak ezért szerették ezeket az ünnepi napokat, hanem a tarka és hangos, lüktető kirakodóvásár miatt, ahol a sok-sok érdekesség mellett egyebek között lehetett mézeskalácsot, illetve az édes italt, a márcot kapni.

Az ország más településeihez hasonlóan Tapolcán is nagyjából 1948-ig számított vallási ünnepnek augusztus huszadika, innentől a politi-kai környezet módosulásával együtt változott ez az ünnepünk is. A szocializmus évei alatt az alkotmány ünnepeként tartottuk főként számon és inkább állami ünnepnek számított. A rendszerváltozás óta is az önkormányzatok a huszadikai rendezvények fő szervezői, de az utóbbi években egyre nagyobb szerepet vállal ismét az egyház, bár valószínűleg soha nem lesz már olyan jellege az ünnepségnek, mint a harmincas években.

- A háború előtti időkben mindig nagy tömeg volt, hiszen a vallásos lakosság mellett az iskolák tanulói is fel- vonultak, szépen kiöltözve, többnyire népviseletben. Az akkori zárdából a leány elemi iskola és a fiú elemi iskola, valamint a polgári iskola diákjai. A tűzoltók és a rendőrök frissen vasalt, tiszta egyenruhában, míg a civilek ünnepi ruhában vagy népviseletben jelentek meg ezen a napon a városban.

A gyerekek persze nemcsak ezért szerették ezeket az ünnepi napokat, hanem a tarka és hangos, lüktető kirakodóvásár miatt, ahol a sok-sok érdekesség mellett egyebek között lehetett mézeskalácsot, illetve az édes italt, a márcot kapni.

- A háború előtti időkben mindig nagy tömeg volt, hiszen a vallásos lakosság mellett az iskolák tanulói is fel- vonultak, szépen kiöltözve, többnyire népviseletben. Az akkori zárdából a leány elemi iskola és a fiú elemi iskola, valamint a polgári iskola diákjai. A tűzoltók és a rendőrök frissen vasalt, tiszta egyenruhában, míg a civilek ünnepi ruhában vagy népviseletben jelentek meg ezen a napon a városban.

A gyerekek persze nemcsak ezért szerették ezeket az ünnepi napokat, hanem a tarka és hangos, lüktető kirakodóvásár miatt, ahol a sok-sok érdekesség mellett egyebek között lehetett mézeskalácsot, illetve az édes italt, a márcot kapni.

- A háború előtti időkben mindig nagy tömeg volt, hiszen a vallásos lakosság mellett az iskolák tanulói is fel- vonultak, szépen kiöltözve, többnyire népviseletben. Az akkori zárdából a leány elemi iskola és a fiú elemi iskola, valamint a polgári iskola diákjai. A tűzoltók és a rendőrök frissen vasalt, tiszta egyenruhában, míg a civilek ünnepi ruhában vagy népviseletben jelentek meg ezen a napon a városban.

A gyerekek persze nemcsak ezért szerették ezeket az ünnepi napokat, hanem a tarka és hangos, lüktető kirakodóvásár miatt, ahol a sok-sok érdekesség mellett egyebek között lehetett mézeskalácsot, illetve az édes italt, a márcot kapni.

A gyerekek persze nemcsak ezért szerették ezeket az ünnepi napokat, hanem a tarka és hangos, lüktető kirakodóvásár miatt, ahol a sok-sok érdekesség mellett egyebek között lehetett mézeskalácsot, illetve az édes italt, a márcot kapni.

A gyerekek persze nemcsak ezért szerették ezeket az ünnepi napokat, hanem a tarka és hangos, lüktető kirakodóvásár miatt, ahol a sok-sok érdekesség mellett egyebek között lehetett mézeskalácsot, illetve az édes italt, a márcot kapni.