2009.02.02. 03:29
Augusztustól már szigorítanak
<b>Veszprém</b> - Az Európai Unió új borpiaci szabályozása jelentős feladatokat ró a magyar ágazati szervekre és a termelők közösségeire. A uniós rendelet jelentős része augusztus 1-jén lép hatályba, addig el kell hozzá készíteni a hazai végrehajtási rendeleteket, és a termelők is megkezdhetik a felkészülést a helyi szabályok kialakítására.
Dr. Sidlovits Diánát, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakmai referensét arról kérdeztük, hogyan érinti az új szabályozás a termelőket és a fogyasztókat.
- Megváltoznak a termékkategóriákat jelölő fogalmak és a forgalomba hozásnál ezekhez kapcsolódó elnevezések. A szabályozás szigorúbb lesz, egy termékleírási rendszert vezet be, ami pontosan megmondja, hogy hol, mit, hogyan kell készíteni és milyen elnevezéssel lehet forgalmazni.
Számunkra kedvező, hogy a Magyarországon eddig is meghatározó fajtanévhasználatot az unió most kiterjeszti, mert építeni akar az ilyen jelölés piaci sikereire.Jelenleg idehaza négy borkategóriát különböztetünk meg.
A meghatározott termőhelyről származó védett eredetű bort, a meghatározott termőhelyről származó minőségi bort, a tájbort és az asztali bort. Az új szabályozás szerint három kategória lesz, hangsúlyozta a referens.
A legmagasabb minőségű ezek közül az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses borok (OEM). Ezeknek a címkéjén szerepel majd az oltalom alatt álló földrajzi név, a borfajta, a szőlőfajta, az évjárat és szerepelhet a termelő védjegye.
A másik kategória az oltalom alatt álló földrajzi jelzéses boroké (OFJ), amelyek címkéjén a földrajzi név, a szőlőfajta, az évjárat és a védjegy szerepelhet. Harmadik kategó- riába a földrajzi jelzés nélküli borok tartoznak, ezek címkéjén a szőlőfajta, az évjárat és a termelő védjegye szerepelhet.
- A borvidékek neve automatikusan az OEM kategóriába kerülne, de vannak olyan borvidékek, ahol jelezték, hogy nem kívánnak ezzel a lehetőséggel élni, ők inkább az OFJ kategóriában használnák a nevet.
A borvidékekhez hasonlóan ma a Balatoni Borrégió is meghatározott termőhelynek minősül, így az automatizmus szerint a jövőben ez is az eredetmegjelöléses kategóriába kerül, s akkor csak azokon a borokon használható, amelyek megfelelnek a feltételeknek.
A borrégió persze dönthet úgy is, hogy a nevet inkább az oltalom alatt álló földrajzi jelzéses kategóriában, illetve az ilyen borok megjelölésére a használja.Arra a felvetésre, hogyan lehet majd somlói olaszrizlingként a Somlón termett szőlőből bort forgalmazni, Sidlovits Diána így felelt:
- Ennek az alapfeltétele, hogy a termelők szerepeltessék a termékleírásban a somlói elnevezéssel forgalmazható olaszrizling bort. Meg kell határozni a feltételeket is, például hektáronként 50 hektoliteres terméshozam-korlátozást, egy egyéves fahordós érlelést vagy más követelményeket.
Persze arra is van megoldás, ha valaki inkább 100 hektoliteres terméshozamban gondolkodik, vagy nem akar fahordóban érlelni, mert a bővebb termésből egyszerűbb eljárással több bort akar eladni, akár olcsóbban is.
Ha ezekkel a kritériumokkal például belefér a Balatoni borrégió termékleírásába, akkor balatoni olaszrizlingként forgalmazhatja a bort, mivel a Somlói borvidék is része a borrégiónak.
A szabályok kidolgozói gondoltak azokra is, akik ebbe sem férnek bele. Ők használhatják a szőlőfajta nevét és a saját védjegyüket.
Például olaszrizling - Tallérosi-pince néven próbálják eladni a terméket.Sidlovits Diána felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenőrzési, származásibizonyítvány-kiadási, forgalomba hozatali rendszert már idén augusztustól az új szabályokhoz kell igazítani, a termékleírásokat pedig 2011 végéig kell elkészíteni.
Ami azt jelenti, hogy a különböző érdekű termelői csoportoknak még ezelőtt egyezségre kell jutni a választott piaci stratégiáról. Tisztázniuk kell, hogy egyes nevek használatával és az előállítási szabályokkal milyen fogyasztókat akarnak megnyerni maguknak.
