Gyorsaság helyett finomhangolás (fotóval frissítve)

- A jogászgyűlésen az is megfogalmazódott, hogy az elkövetkezendő időszakban a válságkezelés intézkedései és jogintézményei megalkotása során még nagyobb hangsúlyt kapjanak a jogállami elvek – mondta. Beszélt arról a kívánalomról is, hogy a bírói testületek szakmai véleménye meghatározó legyen a testület további átalakításánál.

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) egy éves felkészülési idő után már jövő nyártól, elképzelhető, hogy az ítélkezési szünet után, míg az új polgári törvénykönyv (Ptk.) jövő novembertől léphet életbe. Erről a szaktárca államtitkára beszélt a fórumon. Dr. Répássy Róbert, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára elmondta, hogy a Btk. kapcsán legalább fél tucat ponton van vita, így többek között a jogos védelem, vagy a 12 éves büntethetőségi korhatárral kapcsolatban. Utóbbi kapcsán megjegyezte: vannak olyan képviselői vélemények, miszerint bővíteni kellene azon bűncselekmények körét, amiben a fiatalok felelősségét lehetne vizsgálni.

Az új Ptk. kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a tervezet széleskörű konszenzust élvez. Vannak még kérdéses pontok, így a bejegyzett élettársi kapcsolat, mint családi jogállás, házassághoz hasonló jogokkal kerülne bele a Ptk.-ba, ebben a kérdésben politikai döntés születik majd.  Az államtitkár szerint el kell azon gondolkodni, miként lehet megújítani a jogi segítségnyújtást, a kirendelt védői rendszert, mert az a válságjeleket mutat.

– Ez a rendszer alulfinanszírozott és kontraszelektált – tette hozzá az államtitkár. Úgy kell átalakítani, hogy legyen egy minőségi szűrő, ne a kirendelő hatóság, hanem egy központi alap finanszírozza a kirendelt ügyvédet. Fontosnak nevezte, hogy a kirendelő hatóság és a védő között ne legyen közvetlen kapcsolat, vagyis a meglehetősen szubjektív válogatást objektív alapokra kell helyezni.

A politikus szólt az elmúlt két év törvényhozási folyamatáról is; a gazdasági válság idején számtalan problémát kellett orvosolni, felül kellett több olyan intézményt vizsgálni, amelyek fenntartása elviselhetetlenül nagy terhet rótt az államháztartásra. A kormányzati ciklus első félidejében kidolgozott törvények közül a kiemelte a lakáshitelesek megsegítésére alkotott jogszabályt, ami kilakoltatási és később árverezési moratóriumot rendelt el.

Az igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek kiválasztásával kapcsolatban arról beszélt, hogy új, a korábbinál egzaktabb, részletesebb és sokoldalúbb értékelési rendszert alakítottak ki. Hozzátette, hogy a tapasztalatok birtokában ennek a pályázati rendszernek a felülvizsgálata most zajlik. Megemlítette, hogy a Btk.-ban új tényállásként megjelent például a költségvetési csalás, illetve az uzsora elleni fellépés is. A civil szervezetek bejegyzésével kapcsolatban arról beszélt a politikus, hogy az interneten elérhető, közhiteles adatbázist hoznak létre. Az elektronikus eljárások feltételeit fél éves késéssel, január elsejétől valósítják meg.

Az államtitkár kitért arra, hogy erős kritika fogadta a tavaly év végén elfogadott bírósági törvényt főként a Velencei Bizottság részéről, ezért számos ponton megváltoztatták a jogszabályt.