Jelentős változások az új Ptk.-ban

A több mint százszor módosított, 1960 óta hatályos Ptk.-hoz képest az új kódex ezerhatszáz paragrafusból áll. Az új Ptk. nyolc könyvből áll (Bevezető rendelkezések, Az ember mint jogalany, A jogi személy, Családjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklési jog és Záró rendelkezések). Terjedelme csaknem kétszerese a hatályosnak, ugyanis a családjog mellett a társasági jog, és az ingatlannyilvántartás anyagi szabályai is bekerültek a szövegbe - tájékoztatott a Veszprémi Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának vezetője. Dr. Ferencz Miklós elmondta, hogy az új Ptk. a magánjog fejlődésének nagyon fontos állomása. A törvénykönyv szerkesztőbizottságának, az úgynevezett kodifikációs főbizottságnak az volt a törekvése, hogy átfogó, teljes körű legyen az új Ptk., a magánjogba tartozó jogszabályok egy kódexben jelenjenek meg.

- Hagyomány és megújulás is jellemzi az új Ptk.-t, hiszen épít a polgári jogi előzményekre, sok mindent átvett az előző törvénykönyvből, támaszkodik a bírói gyakorlatra, ugyanakkor figyelembe veszi a közelmúltban megjelent modern kódexeket, így például a holland szabályozást, vagy a Quebec magánjogi kódexét - fogalmazott a kollégiumvezető.

Az új Ptk. a magánjog fejlődésének nagyon fontos állomása (Fotó: Penovác Károly)

Az összes változást tartalmilag szinte lehetetlen lenne egy újságcikkben bemutatni, ezért arra vállalkoztunk, hogy a leglényegesebb módosításokról adjunk felvilágosítást.

A lényeges változások között említette meg Ferencz Miklós a cselekvőképesség korlátozásával kapcsolatos szabályozás újdonságát, aminek lényege, hogy általános jelleggel nem lehet korlátozni azt, csak úgynevezett ügycsoportokra kiterjedően. Új elemként került a Ptk-ba, hogy előzetes jognyilatkozattal bárki még egészségesen rendelkezhetne arról: ha belátási képessége, kora vagy betegsége miatt csökken vagy megszűnik, milyen döntések érvényesüljenek. Így előre elrendezhetné, hogy kit nevezzenek részére gondnoknak, szociális otthonban elhelyezése esetén mi történjék ingatlanával. Szintén új jogintézmény lesz a támogatott döntéshozatal, ami azoknak jelent megoldást, akiknek döntéseik következményeinek mérlegeléséhez segítségre van szükségük, arra, hogy valaki megértesse velük milyen választási lehetőségeik vannak.

Szintén jelentős változás, hogy az úgynevezett nem vagyoni kártérítést felváltja a sérelemdíj. Míg előbbi esetén a külvilágban megjelenő, látszódó sérelmet kellet bizonyítani, utóbbinál a személyiségi jogok megsértése kiváltja ezt. Összegét a bíróság az eset körülményeire, különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértés sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel állapítja meg.

- A korábbi gyakorlatban vitás volt az a kérdés, ha egy közigazgatási szerv, bíróság, ügyészség, rendőrség személyiségi jogot sért, ki a felelős azért? Az új Ptk. eldönti ezt a kérdést, ha eljáró személy okoz ilyen személyiségi jogsértést, akkor is az adott szervezetet kell perelni - ismertette a kollégiumvezető.

Több ponton módosulnak a civil szervezetekre, egyesületekre vonatkozó szabályok is, alapvetően továbbra is tíz személy szükséges az egyesület alapításához, de nem lesz szükség alapító közgyűlésre. Ennél lényegesebb, hogy a működésükre vonatkozó szabályok is változnak az új Ptk.-ban, vagyis az egyesületnek vagyonnal kell rendelkeznie. Az azonban nincs meghatározva, hogy tagdíjból vagy más forrásból. Ehhez kapcsolódnak nagyon lényeges és új felelősségi szabályok: ha a vagyont nem biztosítják, mégis tartozása keletkezik az egyesületnek, és megszűnik, akkor a követelésért az alapítók felelnek. Ugyanez vonatkozik az egyesületi vezetőkre, például jogutód nélküli megszűnésnél a tartozás iránt az egyesület vezető tisztviselői is felelősséggel tartoznak.

A következő részben a családjogi törvényben bekövetkező fontosabb változásokat tekintjük át.