Kiszámíthatatlanná válik az időjárás

Az előadást a mobilitási hét keretében rendezték, ennek ellenére csak néhányan voltak kíváncsiak rá. A szakember Változó éghajlat – A jövő elkezdődött címmel beszélt a rendszeres műszeres hőmérséklet-mérések magyarországi kezdete, vagyis az 1901 óta eltelt időszakban megfigyelhető tendenciákról, valamint arról, az utóbbi bő két évtizedben hogyan változtak a korábbi jellegzetességek. Az éghajlatváltozás két fontos következménye, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbá váltak, a másik az átlaghőmérséklet folyamatos emelkedése: egyre több meleg időszakban van részünk, a nagyon hideg napok száma csökken, és egyre magasabb hőmérsékleti értékekkel találkozhatunk a szintén gyakoribbá váló kánikulai napokon.

Idén márciusban okozott némi felfordulást a hóhelyzet (Archív fotó Penovác Károly)

A szélsőségek gyakran ciklonokhoz kapcsolódnak, amelyeknek száma az ötvenes évek óta növekszik, a ciklonpályák észak felé tolódásának következménye, hogy a mediterrán térség éghajlata szárazabbá, míg a Skandináv-félsziget csapadékosabbá vált. Hazánk átmeneti zónában helyezkedik el, s ennek sajnálatos velejárója, hogy a szélsőséges időjárási vonások gyakoribbá váltak.

A szakember a bevezetőben megfogalmazott állításait diagramok és statisztikai adatok sorával bizonyította. A helyzet nem túl szívderítő, ugyanis minden megvizsgált szempontból – éves átlaghőmérséklet, szárazság, hőhullámos napok száma – rekordok dőltek meg az utóbbi két évtizedben. A meteorológus elmondta, a mérések megkezdése óta eltelt 110 év alatt a 10 legmelegebb évből nyolc 1990 utáni, a leghidegebb évek között azonban nem szerepel a top tízben egyetlen sem 1990 óta. A változások – ahogyan arról Gelencsér András egyetemi tanár a meteorológus előadása előtt beszélt – azonban nem lineárisak, és nem csupán arról szólnak, hogy melegedés van: ehelyett inkább arról van szó, hogy sokkal kiszámíthatatlanabb az időjárás.

Gácser Vera meteorológus előadása (Fotó: Penovác Károly)

Az átlaghőmérséklet emelkedése nem egyformán érinti az évszakokat, a nyarak mintegy 2 fokkal lettek melegebbek a Kárpát-medencében az utóbbi harminc évben. Erre példaként hozta a meteorológus, hogy a 2003-as és a 2011-es év rekordszárazságot hozott, miközben 2010-ben a szokásos éves csapadék 170 százaléka hullott le. Bár kevesen gondolnák, a csapadékösszeg minden évszakra más hatással van: a korábbiakhoz képest ősszel és tavasszal kevesebb csapadék hullik, télen nagyjából ugyanannyi, nyáron viszont kilenc százalékos növekedés van. Ez nincs ellentmondásban azzal, hogy az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban egyre nagyobb mértékű aszályok alakultak ki: az egyre hosszabb száraz időszakok után rövid idő alatt esik nagyobb mennyiségű eső vagy a hó. Vagyis a csapadék eloszlásában jelentős változás, hogy a napi csapadékintenzitás növekszik.

A szakember kitért az idei év időjárására is: 2013 tavasza a második legcsapadékosabb tavasz, míg az idei július a második legszárazabb volt 1901 óta! Az időjárás kiszámíthatatlanságát bizonyítja, hogy a legvastagabb hótakaró 2012-13 telén nem valamelyik téli hónapban, hanem március végére alakult ki a Kékestetőn. A globális felmelegedést a szakember szerint alátámasztja, hogy a fagyos napok száma – amikor a hőmérséklet nulla fok alá megy – csökken, míg az úgynevezett nyári napok száma (a csúcshőmérséklet meghaladja a 25 fokot) fokozatosan növekszik, országos átlagban nyolccal több ilyen napunk van, mint korábban.

Szintén a melegedést igazolják a korábban csak elvétve előforduló hőhullámok, amikor nem csupán nappal van forróság, hanem éjszaka sem hűl le a levegő 20 fok alá, ilyenkor az emberi szervezet sem tud regenerálódni megfelelően: 2012-ben Budapesten 24 olyan napot regisztráltak, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 25 fokot, ilyen adat után az sem okoz meglepetést, hogy a tavalyi nyár a második legmelegebb volt a mérések megkezdése óta. Sokkal szerencsésebbek az ideivel sem voltunk, ugyanis három hőhullám sújtott le: előbb június közepén, majd július végén, a harmadik pedig augusztus elején. Végszóként Gácser Vera elmondta, a következő években azzal kell számolnunk, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek még gyakoribbá válnak.