Magyar György: az adományt nem kapták meg a károsultak

A cégnek 8,5 millió forintot kell fizetnie a férfinak, aki az iszapömlés során a szüleit veszítette el. Magyar György ügyvéd lapunknak megjegyezte: nem sok esélyt lát a kifizetésre. A férfi édesanyját Devecser mellett, három kilométerre otthonától találták meg a katasztrófa után több nappal. Édesapja testének jelentős része károsodott az iszapban, ennek következtében a férfi később meghalt. Múlt év végén a Veszprémi Törvényszéken további kilenc károsult nyert első fokon a Mal Zrt-vel szemben. Több keresetet bizonyítékok hiányában elutasított a bíróság.

A 2010. október 4-ei vörösiszap-katasztrófában kiömlő, több mint egymillió köbméternyi zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. Fotó: Archív: Penovác Károly

Magyar György ügyvéd a Naplónak megjegyezte: A most jogerősen megnyert perrel kapcsolatosan azt érdemes hangsúlyozni, hogy hiába nyerjük mi meg folyamatosan azokat a pereket, amelyeket elsősorban a áldozatok hozzátartozói, illetve a súlyosan sérültek nevében indítottunk, mert nincs fedezet a kártérítések kifizetésére. Hozzátette: a veszprémi perekben nem vesznek részt, az ottani történésekről nincs információjuk. Kiemelte: mint tudjuk a Magyar Alumínium Zrt.-t felszámolták és a felszámoló több egyéb követelés mögé sorolta a kártérítéseket, következésképpen valószínűleg nem jut a pernyerteseknek ebből semmi.

– A fő problémát az jelenti, hogy az állampolgárok által adományozott, több mint két milliárd forintot az akkori kormányrendeletnek megfelelően elköltötték közcélokra – hangsúlyozta, hozzátéve: az a kormányrendelet nem adott lehetőséget arra, hogy az adományozó állampolgárok pénze a károsultakhoz kerüljön. Ez súlyos mulasztás azoknak, akiknek a bíróság több szakértői vélemény, bizonyítási anyag alapján jogerősen megítélte a kártérítést, hozzá kellene jutniuk jogos követelésükhöz, de erre nincs mód.

– Gondolom az állampolgárok is azért küldték a pénzt, hogy a rászorultak megkapják. Az államon van a sor, álljon helyt és a központi költségvetés tartalékából, vagy a katasztrófaalapból, teremtse meg a lehetőséget, hogy ez az áldatlan helyzet megszűnjön és hosszú évek után a rászorultak a javukra megítélt kártérítési összegekhez hozzájussanak – vélekedett.