Csökkenő adóterhek?

Mára minden szektort elért a munkaerőhiány, a mezőgazdaságban ugyanúgy gond, mint a kereskedelemben, az autóipart ugyanannyira sújtja, mint a pékeket és az építőipart, de sok informatikust is keresnek. A munkáltatóknak ezen kívül még meg kell küzdeniük a közterhek kigazdálkodásával.

Példátlanul magas a munkabér adóvonzata, ezen változtatna most a kormány, így talán a nyugati fizetésekkel is fel tudják venni a versenyt a vállalatok. Ha csökkennének a cégek költségei, nagyobb fizetést adhatnának a munkavállalóiknak, illetve több embert vehetnének fel, ha persze, a munkaerőhiány idején találnak valakit.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szükségszerűnek nevezte a járulékcsökkentést, úgy vélte, legalább tíz százalékos mérséklés kellene ahhoz, hogy Magyarország versenyképességét javítsa a lépés. A szakember rámutatott, hogy a nettó bérek alapján hazánk elmarad a környező országoktól.

A nemzetgazdasági tárca pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek az őszi adócsomagot, ennek legfontosabb változtatásai a köztehercsökkentést, a versenyképesség növelését, és az adóbürokrácia csökkentését vetítik előre.

Tóth Krisztina rotort ragaszt a jó hírű Maxon Motor Hungary Kft.-nél két műszakos munkarendben
Fotó: Penovác Károly

A járulékcsökkentés elsősorban nem a nagyvállalatoknak tud segíteni, hanem a munkavállalóknak - mondta megkeresésünkre Szalai Attila, a Maxon Motor Hungary Kft. ügyvezetője. - Egy nagyvállalatnak nem az a döntő hogy melyik országban termel, hanem az ottani költségek milyenek. Ha a magyar járulékokat nem csökkentik valóban jelentősen, akkor az azt eredményezi, hogy ugyanolyan költségszint mellett sokkal magasabb nettó jövedelemre lehet szert tenni a környező országokban.

A járulékcsökkentés szakértők szerint ideális esetben jelentős nettójövedelem-emelkedést eredményez a munkavállalóknak, ami lassíthatja vagy akár le is állíthatja a külföldre vándorlást.Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarországra gyakorlatilag alig-alig jön vendégmunkás, pontosan a relatíve alacsony nettó jövedelemszint miatt. Szalai Attila szerint, amennyiben a munkaerőhiányt nem sikerül orvosolni, biztosan több vállalat dönt majd beruházások és fejlesztések leállítása vagy a cég szomszédos országokba való áttelepítése mellett.

A járulékcsökkentés nem csodaszer, de szükséges lépés ahhoz, hogy elegendő munkavállaló legyen Magyarország gazdasági fejlődéséhez.