Az óvóbácsit feltöltik a gyerekek és a zene

Kerekes Attila édesapját követve vadászati szakközépiskolába járt, utána fordult az óvodapedagógusi pálya felé.

- Ismertem két devecseri srácot, az ő élménybeszámolójuk inspirált a soproni főiskolához vezető úton. Némi kalandvágy is munkálkodott bennem, hiszen ötszáz lány közé mentem - viccelődött az óvóbácsi.

- A szakmai gyakorlatom alatt olyan őszinteséget, bizalmat és szeretetet kaptam az óvodásoktól, amit az ember a mindennapi életben csak ritkán él át. Ekkor döntöttem el végérvényesen, hogy ennek a pályának szentelem az éltettem - mondta Attila, aki óvodapedagógusi diplomája megszerzése óta a devecseri Vackor Óvodában dolgozik. Az egyik szakmai továbbképzésen úgy hallotta, hogy rajta kívül csak öt óvóbácsi dolgozik szerte az országban.

- Amikor az 1800-as években elkezdődött az intézményesített nevelés, csak férfiak vigyázhatták a kis csemetéket, ma viszont már nők vannak mindenhol. Egyik véglet sem jó, hiszen mindkét félre nagy szükség van ezen a területen - nyilatkozta Attila. Elmondta azt is, hogy a három és a hat év közötti kor az egyik legmeghatározóbb időszak a gyermek személyiségfejlődésében. Egyre több a csonka család, illetve az is gyakori, hogy az apának sokat kell dolgozni a családja anyagi biztonságáért, akár vidéken vagy külföldön, és így kevés idő jut a gyermekre.

Kerekes Attila a kiscsoportosaival a Vackor Óvodában

- A mai világban felértékelődik a férfi szerepe az óvodában, hiszen itt a kicsik szinte több időt töltenek, mint a szüleikkel. A tapasztalataim azt igazolják, hogy szükség van férfi óvodapedagógusra - hangsúlyozta Attila, aki az intézmény udvarán nyolc csoport óvóbácsija, és a gyermekvédelmi feladatokat is ő látja el. Időközben szociálpedagógusi képesítést is szerezett. Szívesen sakkozik, az óvodában logikai tehetséggondozó műhelyt vezet.

- Szerencsésnek érzem magam, mert a kolléganők és a szülők is elfogadtak, sőt, többen kifejezetten hozzám kérték a gyermeküket. Úgy érzem, hogy az óvodások szeretnek, érzelmileg kötődnek hozzám. Időnként apának szólítanak, sőt, régebben egyikük azt kérdezte, hogy Attila bácsi, miért nem te vagy az apukám - számolt be az óvóbácsi.

Attila környezetében a hozzá közelállók pozitívan fogadták, hogy ezt a hivatást választotta, és a családja is mindenben támogatta. Saját családot még nem alapított, a szabadidejét zenéléssel tölti.

- Nagyon fontos számomra a zene. Húszéves koromban jöttem rá, hogy van érzékem hozzá. Az alkotóvágy mindig erősen munkálkodott bennem, hiszen nincs csodálatosabb, mint amikor összeáll egy hangsor és megszületik egy dal - mondta Attila. Az instrumentális műfajt érzi magáénak, az ajkai Seller Zsolt barátjával nyáron szeretnék bemutatni a zenéjüket. Kerekes Attila nem mindennapi életet él. Napi öt-hat órát alszik. A zene és a gyerekek szeretete tölti fel energiával.